Túsztárgyaló

Bogumilok sírfeliratai Boszniában

Bogumilok sírfeliratai Boszniában

Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak. A későbbi keresztény protestáns mozgalmakban sem találtak pártfogóra, hiszen az újonnan születő egyházak ugyanúgy eretnekséggel vádolták őket. 

Boszniában közel 60 ezer hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva. A kőtömbök rendkívüli változatosságot mutatnak. A bogumilok többsége elutasította a szoborábrázolást, és a keresztek és kegytárgyak használatát bálványimádásnak tekintették. De mivel ebben a kérdésben - ahogy sok másban - nem voltak egységesek, a sírok között elvétve hatalmas kőkereszteket is találunk. Illetve sok helyen látunk kifaragott emberalakokat is. Legtöbbjükön azonban pusztán geometrikus díszítés és sírfeliratok vannak.

A bogumilokról kevés írásos emlék maradt fent. Leginkább a tiltott könyvek listájából tudunk következni a hittételeikre, illetve azokból a levélváltásokból, amik a különböző országok utalkodói és egyházi elöljárók között zajlottak. Személyes gondolataikat leginkább ezek a sírfeliratok őrzik:

Itt nyugszik Borko Mitos, az ő nemes földjén.

Ha át szeretnéd fordítani a sírkövemet, csak rajta, de ügyelj a lábaidra és a karodra. Egyedül nehéz megfordítani ezt a követ. A súlya nyomja a csontjaimat.

Ha be is akarsz jutni a csontjaimba, csak csináld, mert Isten és én megbocsátunk neked. Csak ne csókold meg Bakula lányát. Ő volt az, aki összetörte a szívemet. 

De ha megcsókolod, akkor Isten is csókoljon meg téged, és legyen ugyanaz a végzeted, mint az enyém.

stecak.jpg

Ez Trtis sírköve.

Békében éltem, Istenhez imádkoztam, nem gondoltam rosszat.

Itt, ahol a sírkövem fekszik, vihar sújtott le.

Miért, ó, Úr?

Legyen átkozott az a kéz, ami megfordítja a sírkövemet, mielőtt választ kapok.

Az Úr 1174. évében

stecak_3.png

Itt nyugszik Hval Radohtic Tanorovnából.

Régen feküdtem le ide, és még sokáig itt fogok feküdni. Könyörgöm nektek, fivéreim és nővéreim, ne tapodjatok rám a lábatokkal. Ne tapodjatok rám, és ne rázzátok fel a csontjaimat. 

Egész életemet másoknak adtam, Istenemnek, Nespin úrnak, Vukava úrnőmnek és a birtokomnak. Most egyedül akarok lenni a földemen, csak magamban. 

Legyetek átkozottak mind, ha meg akartok mozdítani engem.

1183 szeptember harmadik hetének második napja.

stecak2.jpg

Itt nyugszik Ceprnja Dobrogost Hotjanából, Zuno unokája.

Amit tudok, te holnap meg fogod tudni.

Ezért nem kellene a holnap felé sietned. Vándorolj az égen keresztül a holdhoz és a csillagokhoz.

Sokáig fogunk együtt gyalogolni a földön és a föld alatt.

És ha te nem mész a csillagokhoz, akkor megyünk az örökkévalóságba miközben együtt beszélgetünk. És ne kérdezd magadtól, hogy meg tudod-e ezt tenni.

Tudod, menj... vándorolj.

Azok, akik megfordítják a kövemet és a csontjaimra lépnek, Isten lépjen rájuk és az apáik és fiaik csontjaira.

Urunk 1328. évében a decemberi vihar ideje alatt

Bogumilok sírfeliratai Boszniában Tovább
28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.
szarajevo_temeto.jpg
Boszniában közel 60 ezer ilyen hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva, egy részüket régészek gyűjtötték össze a múzeum épülete köré. A sírkövek tanúi voltak annak, hogy a második világháború idején horvát nacionalisták itt akasztották fel a fasiszta rezsim politikai ellenfeleit. A sugárút akkor még Ante Pavelićnak, a horvát usztasamozgalom megalapítójának, a náci Németország által fenntartott Független Hor​​vát Állam vezetőjének nevét viselte. 1945. április 6-án aztán Tito nevét kapta meg a főút, és azt viseli mind a mai napig. A név túlélte Jugoszlávia széthullását, a rendszerváltást és Szarajevó ostromát is 1992-96 között.
A cikk teljes egészében itt olvasható.

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat Tovább
Ma 28 éve kezdődött Szarajevó ostroma

Ma 28 éve kezdődött Szarajevó ostroma

1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

szarajevo_temeto.jpg

"1990-ben a kommunista párt elvesztette a választásokat Jugoszlávia mindegyik, egyre inkább függetlenségre törekvő utódállamában, kivéve Szerbia-Montenegróban, ahol Slobodan Milošević sikeresen hangolta át a kommunizmus híveit a szerb nacionalista eszmékre. Boszniában abból a célból indított háborút, hogy az ország nagy részét a születőfélben lévő Szerb Köztársasághoz csatolhassa, és ezzel Szerbia-Montenegró területét és politikai hatalmát növelje. Fő politikai szövetségese ehhez a vegyes etnikumú Bosznia-Hercegovinában a boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadžić volt, vele szervezte meg Szarajevó ostromát. Mindehhez Európa egyik legjobban szervezett hadereje állt a rendelkezésére: a volt kommunista Jugoszlávia hadserege. Ahhoz, hogy a várost és a területet Szerbiához csatolhassák, etnikai tisztogatással kellett megszabadulniuk a nem szerb lakosságtól.

Az Európa Jeruzsálemének is nevezett Szarajevó részben azért vált célponttá, mert Mostarral és Tuzlával együtt a multikulturalitás szimbóluma volt a régióban. Ezekben a városokban ma is együtt állnak a katolikus és ortodox keresztény templomok a mecsetekkel és zsinagógákkal."

A cikk teljes egészében az azonnali.hu-n olvasható: https://azonnali.hu/cikk/20200406_28-eve-kezdodott-szarajevo-ostroma-a-koronavirus-jarvany-pedig-ujra-elhozta-a-kijarasi-tilalmat

 

Ma 28 éve kezdődött Szarajevó ostroma Tovább
süti beállítások módosítása