A válasz röviden: a hanafi iskola követőit érdekli. A négy medheb közül ugyanis egyedül a hanafi az, ami egyértelműen az első feleség beleegyezéséhez köti a második házassági szerződés érvényességét. De hiába ez a domináns iskola Európa történelmi muszlim országaiban, a kontinensen működő mecsetekben gyakran távolabbi kultúrák elképzelései érvényesülnek.
Az új vallással más kultúrába is csöppenünk
Ha ma egy európai érdeklődő nő felveszi az iszlámot, az a legritkább, hogy saját kultúrkörén belül tudja majd az életét irányítani. Habár léteznek magyar, lengyel és román mecsetek, ráadásul Bosznia-Hercegovina és Albánia sincsen messze, sokan mégis hirtelen arab alapítású mecsetben találják magukat, és ott is fognak házasságot kötni.
Ezekben a mecsetekben ugyan hamar megbarátkoznak egyes európai szokásokkal az odajáró férfiak - például azzal, hogy lehet szűk farmerben is imádkozni, hogy lehet nőkkel közös térben időt tölteni, a mecset előtt beszélgetni velük. De körömszakadtáig védeni fogják azt az álláspontot, hogy egy férfi négy feleséget vehet magának, és ebbe senkinek nincs beleszólása. Ha ma egy európai nő ezzel kapcsolatban kérdéseket tesz fel, leggyakrabban azt a rövid választ kapja, hogy "nem tilthatjuk meg azt, amit Allah megengedett". Ha egy nőnek nem tetszik, hogy a férje új feleséget vett magához, legfeljebb elválhat (ha ezt előre beleíratta a házassági szerződésbe), de az új frigyet megakadályozni semmilyen eszközzel nem tudja.
Ezzel a logikával több probléma is van. Az külön cikk tárgya lesz, hogyan hangol össze a mecset egy ilyen házasságot az adott ország jogrendszerével, ami tiltja és büntetni a poligámiát. De már az iszlám keretein belül is gond adódik, hiszen a szabályok után érdeklődőt mindig fel kellene világosítani a valláson belüli véleménykülönbségekről, a különböző iskolák eltérő álláspontjáról, hogy a hívő szabadon választhasson.
Mit mond a hanafi iskola?
A hanafi medheb a négy hagyományos iszlám iskola közül a legnagyobb, a világon élő összes muszlim több mint harmada követi. Ami az európaiak számára lényeges, hogy ez volt az oszmán birodalom vezető vallási iskolája is, ma pedig domináns többek között Törökországban, a balkáni országokban és a szláv muszlim közösségekben, azaz a hozzánk földrajzilag és kulturálisan legközelebb eső területen. Tehát ha az iszlámmal kapcsolatos gyökereinket keressük, érdemes ennek a medhebnek az álláspontjával megismerkednünk először.
Természetesen itt is kaphatunk különböző válaszokat attól függően, hogy melyik mecsethez fordulunk. Hiába domináns Egyiptomban is a hanafi iskola, a Dar al-Ifta honlapján található fatvában azt fogjuk olvasni, hogy a második házasság megkötéséhez nem szükséges az első feleség beleegyezése. Ha azonban betérünk szinte bármelyik bosnyák mecsetbe, vagy éppen a Magyar Iszlám Közösség valamelyik intézményébe, ott egyértelművé fogják tenni, hogy nincs második házasság az első feleség írásbeli, tanúkkal ellátott engedélye nélkül. Ezek az országok és mecsetek mind az 1917. évi Ottomán Családjogi Törvényre vezetik vissza az intézkedéseiket. Ez a törvény megengedte, hogy a feleség beiktasson egy olyan cikkelyt a házassági szerződésbe, ami megtiltja, hogy a férje második feleséget vegyen.
Mi a megoldás?
Valójában sehol sem elegendő egyetlen mecset tanításaira, egyetlen tanító véleményére vakon hagyatkozni, de ma Magyarországon ez egyenesen életveszélyes. Hiszen jelenleg nálunk az iszlám nem rendelkezik olyan gyökerekkel, ami társadalmi normává tenné az iszlám életmódot. A vallást felvevő nőtől gyakran elhatárolódik a családja, elhagyják a barátai, így könnyen elszigetelődik eredeti közösségétől. Ilyen körülmények között rendkívül kiszolgáltatottá válik a legkülönbözőbb kultúrából ideszármazott tanításoknak, a különböző politikai csoportoknak, az önjelölt tanítóknak. Egyetlen vallási véleményt követve nem mindig fogja tudni időben megkülönböztetni, melyik vallási szabály lesz észszerű és működőképes saját, személyes életvezetésében, és abban a közösségben, amihez valójában tartozni szeretne. Tehát addig is, amíg új egyensúlyt talál, érdemes körülnézni, tájékozódni és megtalálni azt a forrást, aminek a tanításai leginkább megközelítik a társadalmi normáinkat.
Lénárd Anna