A 2015-ös velencei biennálé ideje alatt egy mecsetté alakított használaton kívüli katolikus templomot valóban birtokba vettek a muszlim hívők - az volt az izlandi pavilon kiállítási anyaga, Christoph Büchel Svájcban élő kortárs művész alkotása.

Hat évvel ezelőtt a velencei biennálén egy több évtizede használaton kívüli, deszakralizált katolikus templom volt Izland nemzeti pavilonja. A Santa Maria della Misericordia belsejét a művész mecsetté alakította. A helyi muszlimok hamar használatba vették az installációt, amit a kiállítás látogatói a kordon mögül nézegettek. A hely gyorsan népszerűvé vált, mivel a közösségnek egyáltalán nem volt a városban mecsete, és a pénteki imához eddig egy órát kellett utazniuk Velence külvárosába. A város vezetősége azonban biztonsági kockázatnak tartotta a helyet, és két hét használat után a rendőrséggel kiüríttette és lezáratta.

A biennálé hivatalos kiadványában az izlandi pavilonnal kapcsolatos egyetlen információ az imaidőpontok listája volt, ami egyértelműen a hívők számára hordozott üzenetet. A kortárs művészet fogyasztói semmilyen eligazítást nem kaptak azzal kapcsolatban, ki a művész, ki a kurátor és mit fognak látni.

A megnyitó előtti napon installálták a szervezők a mecset berendezését: az imaszőnyeget, a minbárt és a könyvtartókat. A mecset megnyitása pedig lényegében kiállítási anyaggá vált. Az összegyűlt közönség ugyanis nem a művet méltatta, hanem az új vallási központot ünnepelte, amit gyorsan birtokba is vett. Nők és férfiak vegyesen a szőnyegen ülve hallgatták a zenekarral is kísért megnyitót, amin többek között a pakisztáni nagykövet asszony, Tehmina Janjua és egy katolikus pap, Nandino Capovilla is felszólalt. "Minél nagyobbak a kulturális különbségek a városban, annál jobb a város" - nyilatkozta az utóbbi.

Forrás:

https://www.artnews.com/art-news/retrospective/breaking-the-mystique-of-the-mosque-chrisoph-buchels-icelandic-pavilion-opens-4104/#!

https://news.artnet.com/art-world/mosque-venice-icelandic-pavilion-295385

https://www.youtube.com/watch?v=VSBVwk1dQG4

Európa első öko-mecsetét álmodta meg. Iszlám vallástudós, teológus és akadémikus. 2010-ben Nagy-Britannia legbefolyásosabb iszlám gondolkodójává választotta a jordániai Royal Islamic Strategic Studies Centre.

A művész és építész felmenőkkel rendelkező Timothy Winter 19 éves korában, 1979-ben vette fel az iszlámot. A kairói Al Azhar egyetemen folytatott tanulmányokat, amiket Jemenben és Szaúdi-Arábiában fejezett be magánúton. Hazájába visszatérve a University of London hallgatója lett, ahol török és perzsa nyelvet tanult.

az iszlám neo-tradicionalizmus kiemelkedő alakja. Fő kutatási területe a brit-muszlim kapcsolatok és az iszlám kapcsolódása a modernitáshoz. A Cambridge Muslim College alapítója és dékánja, ami fő intézményi profiljaként brit imámokat képez. Számos teológiai könyve jelent meg, valamint publikációi a London Evening Standard, a Daily Telegraph, The Times, The Independent, a Catholic Herald, Islamica, Zaman, a Times Literary Supplement és a Prospect folyóiratokban.

Ő volt az atyja és felelős vezetője a 2008-ban indított Cambridge Mosque Projectnek. Mikor Európa első öko-mecsetére négymillió font adományt sikerült összegyűjteni, megvalósítási fázisba lépett a tervezés. A végleges kötlségvetés 15 millió fontra rúgott, melynek kétharmada a török államtól származik. Magával a tervezéssel a híres London Eye-t is jegyző Marks Barfield Architects céget bízták meg. Az együttműködő partnerek Professzor Keith Critchlow, a szakrális építészet és az iszlám geometria szakértője valamint Emma Clark iszlámkert-építész voltak. A több mint 1000 főt befogadó épület 2019. április 24-én nyitotta meg kapuit. Ez ez első tervezetten épített mecset ebben a városban, ami ráadásul teljesen zöld elvek alapján készült el.

Murad sejk rendszeresen tart pénteki beszédet az általa megálmodott épületben, de ezenkívül Ausztrália, Malájzia, Szingapúr, Spanyolország és az Egyesült Államok számos prominens mecsetében is.

Kulcsfontosságú szövegeket fordított arabról angolra, közöttük al-Gazáli Ihya Ulum al-Din című művének két kötetét. Rendszeresen beválasztják a Royal Aal Al-Bayt Institute által vezetett "A világ 500 legbefolyásosabb muszlimja" listára. 2012-ben az 50., 2021-ben pedig a 48. helyre került.

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Timothy_Winter

http://masud.co.uk/authors/abdal-hakim-murad

​Az Hagia Sophia mecsetté alakítását jóval kisebb nemzetközi visszhang kísérte, mint mikor Isztambulban bő egy évvel korábban átadták Törökország valaha épült legnagyobb mecsetét. A Çamlıca-hegy tetejére épített, 63 000 hívőt befogadó épületet sokan Európa legnagyobb mecsetének tartják – annak ellenére, hogy az ázsiai kontinensen fekszik. A megaprojektet azzal harangozták be, hogy ott „pozitív diszkriminációban” részesítik az odalátogató nőket. Lássuk, mi valósult meg ebből.

Nyugati szemszögből nézve eredeti kezdeményezésnek hangzik, hogy az imahely hatalmas földalatti parkolóval, konferenciateremmel, könyvtárral, valamint múzeummal és műtermekkel egészült ki. Valójában a történelmi mecseteknek is természetes része az összetett kulturális-oktatási-kereskedelmi infrastruktúra. Ami már meglepőbb, hogy a Çamlıca-mecsetben a kétszintes, hatalmas női galériára automata liften lehet feljutni, és nem megszokott a mecsetben működő gyermekmegőrző sem.

Az elmúlt években a Recep Tayyip Erdoğan vezette AK Parti kormánya egyértelművé tette, hogy tovább kívánja erősíteni a vallási befolyást a szekuláris államban. A múzeumként működő, történelmi keleti keresztény templomok – a Khora és az Hagia Sophia – mecsetté alakítása nemzetközi hírré is vált. Az aktuális kultúrpolitika pedig sok más gesztussal is felidézi a dicsőséges oszmán birodalom időszakát, amikor az uralkodó szultán egy személyben volt állami és vallási vezető...

A cikk további része itt olvasható







IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!

Lénárd Anna                                
www.setamuhely.hu
anna@setamuhely.hu
+36203383350

A Szarajevóba egyre nagyobb számban érkező közel-keleti turisták igencsak elcsodálkoznak, hogy errefelé a mecseteket nem mindig homok borítja, de néha hó is. Ennél már csak az lehet sokak számára érdekesebb, hogy a városban mindenütt egymás közvetlen közelségében állnak a minaretek, illetve a templomok és a zsinagógák tornyai.

Fotó: Amir Telibecsirovics

Ez a fotó a csodálatos Hét Testvér Mecsetet (bosnyákul Seddam Brace Dzami) minaretjét mutatja a hó alatt, háttérben a Padovai Szent Antal templom tornyával. 

De ki volt a hét testvér? Nem vérségi kötelékről van szó. A mecset közvetlen közelében hét muszlim, egyesek szerint hét szúfi dervis testvér sírját fedezhetjük fel, akik nem egy időben hunytak el. A legenda szerint olyan bűnökért végeztek ki őket valamikor a 17. században, amiket el sem követtek. Ráadásul nem is egy időben. Hogy mik voltak pontosan ezek a bűnök, arról többféle legenda kering. Az egyik szerint kettejüket pénzlopással vádolták ártatlanul, négy kapitányt pedig azért végeztek ki 1697-ben, mert nem jelezték időben Savoyai Jenő hadseregének érkezését.

Maga a mecset egyébként 1538-ban épült és hivatalosan Cakadzi hadzsi Szulejmán nevét viseli. Magát a síremléket pedig (türbét) Szulejmán Szkopljak pasa építtette 1805-ben a már ott lévő sírok köré - egy, a mecsethez kapcsolódó hét ablaknyílással rendelkező épületet, amiben a sír őrzőjének is jutott egy kis szoba. A sírokat felkeresni, és az ablakokon adományokat (szadakát), elsősorban pénzérméket  bedobálni helyi szokás.

Egy másik szarajevói hiedelem, hogy ima után a mecsetet elhagyva érdemes odafigyelni, mit beszélnek körülöttünk az emberek. Az első elkapott szavak a megoldást jelenthetik a problémánkra, amivel kapcsolatban fohászkodtunk. Az pedig már végképp babonaszámba megy, de sokan ügyelnek rá, hogy másik úton térjenek haza a mecsetből, ne onnan, ahonnan érkeztek.

 Fotó: az ismeretlen turista

A mecset mellett közvetlenül pedig Szarajevó legrégebbi jelenleg is álló katolikus templomának, a Szent Antal templomnak a tornyát láthatjuk. A jelenlegi épületet az a Josip Vancas tervezte, akit a blog olvasói már ismerhetnek. Itt korábban két imahely is állt. Az épület elődjét 1853-ban húzták fel, akkor a helyi katolikusoknak már másfél évszázada nem volt saját temploma a városban. Az utolsót, a Szűz Mária templomot 1697-ben felégette Savoyai Jenő herceg, mikor elfoglalta Szarajevót.

Fotó: Wikipédia

Az első Szent Antal templom aztán egy hatalmas tűzvészben leégett 1879-ben, és az utódját - mivel a közösség igencsak szegény volt - fából és vályogtéglából, kis méretben tudták csak újraépíteni. Végül is 1912-ben, a Monarchia fénykorában tettek akkora befolyásra szert a kisebbségben itt élő katolikusok, hogy ezt a szerény épületet lebontsák, és a város első számú építésze tervezze meg számukra a jelenlegi gyönyörű imahelyet neogótikus stílusban.