Túsztárgyaló


A megerőszakolt nő magzatának elvetetése

A megerőszakolt nő magzatának elvetetése

Kérdés: 

Mit tehetnek azok a muszlim nők, akiket molesztáltak, és az erőszak után teherbe estek? Megengedett nekik, hogy elvetessék a magzatukat vagy nem?

diego-ph-bcuxvp5wesu-unsplash.jpg

Válasz:

Dicsőség Allahnak.

Mivel a muszlimok annyira meggyengültek és annyiszor megalázták őket a földjükkel és a becsületükkel kapcsolatban is, bárki játékszerévé váltak. A nemzetek egymást hívják, hogy minden oldalról támadják őket. Sok muszlim nő vált az emberiség ilyen söpredék farkasainak a játékszerévé, akik nem félik sem Istent, sem mást. Ahogy ez történt Bosznia-Hercegovinában, a Fülöp-szigeteken, Csecsniában vagy Eritreában, és az arab világ több elviselhetetlen rendszerének börtöneiben is.

Vegyük sorra a megerőszakolt asszonyt illető pontokat:

  1. A megerőszakolt nő és sorstársai, akik mindent megtettek, hogy ellenálljanak, nem követtek el bűnt, mert erőszakkal kerültek a helyzetbe. És azok, akik erőszakot szenvednek el, még az istentagadás bűnében sem vétkesek, ami súlyosabb bűn, mint a zina (törvénytelen szexuális kapcsolat). Allah azt mondja: “...kivéve azt, akit kényszerítenek, de a szíve elégedett a hittel” [A méh szúra:106]. A Próféta (Isten békéje legyen vele) azt mondta: “Allah megbocsátott a népemnek a hibáiért, azért, amiket elfelejtettek, és amikbe kényszerítették őket.” (Ibn Madzsah, A válás könyve, 2043.). A megerőszakolt muszlim nő jutalmat fog kapni azért, hogy a csapást türelemmel viseli, ha Istennél keresi a jutalmat az őt ért kár miatt. “Nem éri a muszlimot sem nehézség, sem kimerültség, aggodalom vagy bánat, még egy tövisszúrás sem érheti, ami hibát Allah ne engesztelne majd ki.” (al-Bukhaari és Muszlim).
  2. A muszlim fiatalemberek igyekezzenek az ilyen nőket feleségül venni, hogy megvigasztalják őket és csökkentsék a fájdalmukat, és hogy kárpótolják őket az értékes szüzességük elvesztéséért.
  3. Ami az abortuszt illleti: az abortusszal kapcsolatos fő elv az, hogy haram (bűn) és ezért nem megengedett a megfoganás pillanatától, mikortól új élet keletkezik, “és aztán azt egy biztonságos helyre helyeztük” [Küldöttek szúra: 21], értsd, a méhbe. 
  4. Vannak tudósok, akik szerint megengedett az abortusz a terhesség első negyven napjában. Néhány tudós egészen addig engedi, amíg a lelket az embrióba lehelik (azaz a terhesség első 120 napja alatt). Minél erősebb a kifogás, minél tisztább az abortusz szándékának az oka, és minél hamarabb történik meg, lehetőleg 40 napon belül, annál helyénvalóbb ez az engedmény.
  5. Kétségkívül, ha gonosz ellenség tesz erőszakot, az erős ok arra, hogy a muszlim nő és a családja abortuszt kérjen. Hiszen ő gyűlölni fogja a magzatot, ennek a támadásnak az eredményét, és meg akar majd tőle szabadulni. Tehát szükségszerű, hogy engedményt kapjon, különösen a terhesség korai szakaszában.
  6. Mindazonáltal semmi rossz nincs abban, ha a muszlim nő, aki ezt a katasztrófát elszenvedte, meg akarja tartani a magzatot, és nem kényszerítik arra, hogy elvetesse. Ha úgy rendeltetett, hogy a méhében maradjon a szokásos ideig, és megszüli, akkor a gyermek muszlim lesz, és a Próféta azt mondta, hogy minden újszülött a fitra állapotában (az ember természetes állapota) van (al-Bukhari). A fitra a tauhid (egyistenhit) állapota, azaz az iszlám. A vallásjog kimondja, hogy ha a szülők különböző vallásúak, akkor a gyerek a jobb vallást kövesse. Ez akkor érvényes, ha ismerjük az apát, de mi a helyzet akkor, ha az apa ismeretlen? A gyermek kétségkívül muszlim, így a muszlim társadalom kötelessége gondoskodni róla és felnevelni, költeni rá és jól tartani. Nem hagyhatják ezt a terhet a szegény szenvedő anyára.
  7. Az iszlám egyik alapvető elve, hogy a stresszt és a nehézségeket el kell kerülni, tehát ha a muszlim lány, aki szeretne tiszta maradni, brutális agressziót szenvedett el, és fél annak következményeitől - a becsülete és a tekintélye elvesztésétől, hogy kiközösítik vagy egyéb kár éri, esetleg megölik, vagy fél a lelki és idegi betegségektől, esetleg attól, hogy elveszíti a józan eszét, vagy esetleg attól, hogy a családjára szégyent hoz egy olyan üggyel, amiben nem is bűnös, vagy hogy a gyerek nem talál biztonságos helyre -, én azt mondom, hogy ebben az esetben semmi rossz nincs abban, ha elveteti a magzatot, mielőtt a lelket belélehelik, különösen manapság, mikor könnyű a terhességet megállapítani. A fejlett orvosi eszközökkel a terhesség már az első héten kimutatható. Minél hamarabb kivitelezik az abortuszt, annál helyénvalóbb ez az engedmény.

És Allah tudja legjobban.

A fatva eredetije: https://islamqa.info/en/answers/13317/abortion-of-pregnancy-resulting-from-rape

Rövidített fordítás.

 

A megerőszakolt nő magzatának elvetetése Tovább
Bogumil sírváros a Balkánon

Bogumil sírváros a Balkánon

cikk a Műértő - 2021. február-márciusi számában

Kik voltak a bogumilok? Miben hittek, és miért váltak tanításaik Európa-szerte népszerűvé a középkorban? Hogyan kerültek a Balkánra, mit hagytak hátra és miért tekinti őket ma sok bosnyák spirituális őseinek? - erről írtam a Műértő tavaszi számában...

Hiába UNESCO-világörökségi terület, nem özönlenek oda a turisták, és ezeknek a hatalmas sírköveknek a képei nem árasztják el az utazási magazinok borítóját. Pedig az egyiptomi piramisoktól a kínai agyaghadseregig számos példát látunk arra, hogy különböző temetkezési szokások tárgyi emlékei milyen karriert képesek befutni mind a művészettörténetben, mind a nemzetközi turizmusban.Azt hinnénk, hogy mintegy 70 ezer hatalmas, ráadásul művészien faragott, illetve vésett kőtömböt - ami négy ország területét borítja be a Balkánon mintegy 3300 helyszínen szétszórva - észre lehet venni. Az európai politikusok, művészeti és turisztikai szakemberek, valamint a nyaralni vágyó turisták azonban együttesen bebizonyítják, hogy ez nem feltétlenül így van.

muerto_bogumil_nekropolisz.jpg

Magát a monolitot a helyiek stećaknak hívják (ejtsd: sztecsak), ami valószínűsíthetően a délszláv stajati (állni) igéből ered, de nevezik alvó- vagy tanúköveknek is. A különböző méretű stećci (a stećak többesszáma, ejtsd: sztecsci) megjelenése meglepően antropomorf. Némelyik azt az illúziót kelti, hogy az elhunyt benne nyugszik - de valójában nem szarkofágok, hanem tömör sziklatömbök, amiket sírok fölé emeltek. Mellettük pedig megjelennek álló oszlopok is, sőt, kő-emberfigurák is, mintha a békében nyugvó nép néhány tagja éppen most támadna fel az utolsó ítéletre. És vannak köztük hatalmas kőfeszületek, amik egyértelművé teszik az itt nyugvók vallását. A kereszt egyben a leggyakoribb díszítőmotívum is a sírokon...

 A folytatáshoz vegyétek meg a lapot!

Bogumil sírváros a Balkánon Tovább
Koncentrációs tábor a címlapon

Koncentrációs tábor a címlapon

A civilizált Európa túlságosan is jóhiszeműen gondolkodik magáról, hogy negyven éven át Adorno híressé vált üzenetével foglalkozott. Művészek, művelt értelmiségiek írtak rengeteget arról, lehet-e Auschwitz után verset írni. Kicsit fejlettebb önreflexióval pedig sort lehetne keríteni a lényegesen prózaibb kérdésre: lehet-e a Föld legirigyeltebb, leghaladóbbnak tartott kontinensén újabb koncentrációs tábort működtetni.
Ezt a képet Fikret Alićról Prijedorban készítette Ed Vulliamy újságíró, ahol 1992 és 1993 között összesen 4868 embert gyilkoltak meg. Prijedor a második legnagyobb tömegmészárlás helye volt Srebrenica után. 2013. októberében 96 tömegsírt tártak fel itt, és mintegy 2100 áldozatot azonosítottak jórészt DNS-analízis segítségével. A kép 1992. augusztusában került a Time magazin címoldalára, és úgy tartják számon, ez a fotó irányította a nemzetközi figyelmet a Balkánon zajló embertelenségekre - ami azért nem akadályozta meg a srebrenicai mészárlást 1995. júliusában.
Nem megnyugtató, hogy bár Srebrenica nevét ismerjük, Prijedor, Trnopolje, Manjača, Keraterm, Dretelj, Čelebići, Sušica, Uzamnica és a többi sokmássalhangzós szláv helységnév ma is ismeretlenül cseng Európában. A kontinens szeret úgy gondolni magára, mint a civilizáció és béke szigetére, ahol a 2. világháború után már jobb élet kezdődött, és múzeumba helyezhetővé váltak a szégyenteljes történelmi pillanatok.
Az európai kollektív emlékezet rendkívül slendrián, mikor a szögesdrót mögül bádogbögrét nyújtogató, csonttá aszott figurákat csak fekete-fehérben jegyzi. Nem szeret tudomást venni arról, hogy ezek a fotók színesben is léteznek, sőt, mind térben, mind időben hozzánk egészen közel készültek vallásuk és etnikai hovatartozásuk - sőt, gyakran csak vezetéknevük - miatt koncentrációs táborba zárt emberekről.
prijedor-times-magazin.jpg
Koncentrációs tábor a címlapon Tovább
Ma van a Mecsetek Napja

Ma van a Mecsetek Napja

2018-ban Bosznia a Mecsetek Napjává nyilvánította május 7-ét. A Ferhadija mecsetet, az ország egyik legnevezetesebb emlékművét 1993-ban ezen a napon rombolták le Banja Lukában az úgynevezett Harmadik Jugoszlávia haderői. Az 1572-ben épített mecset az ország kulturális szimbóluma volt.

Bosznia az 1990-es években súlyos veszteségeket szenvedett az évekig tartó jugoszláv háborúban. A Boszniai Iszlám Unió adatai szerint összesen 614 mecsetet, 218 imahelyiséget, 69 Korán-iskolát, 37 sírt és négy dervispihenőt romboltak le. A mecsetek közül 534-et a szerb haderők pusztítottak el, míg 80-at a horvátok. Közülük legjelentősebb a Ferhadija mecset, más néven Ferhat Pasa mecset volt, ami a jelenlegi boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában található.

15 évnyi restaurálás után a Ferhadija mecset is megnyílt, mégpedig ugyanazon a napon, amelyiken lerombolták: május 7-én. A helyreállítási munkákat a Boszniai Iszlám Unió kezdte el, majd anyagi erőforrások híján 2014-től a TIKA (Török Együttműködési és Koordiánációs Ügynökség) vette át. Az új mecset alapkövének lehelyezésekor a szerb szélsőségesek tüntetést szerveztek.

ferhadija_mecset_2.jpg

A Ferhadija Mecset romjait nézik a helybéliek néhány nappal a lerombolása után. Jobbra a mecset alapítójának Ferhat Szokolovics pasának a síremléke látható.

Az 1579-ben épült Ferhadija Mecset az oszmán kori iszlám építészet európai szinten is kiemelkedő alkotása, építtetője után Ferhát Pasa Mecsetnek is nevezik. Ferhat Szokolovics pasa neves katonai vezető és államférfi volt, Bosznia első beglerbége. Az épületet Mimar Sinan, az Oszmán Birodalom vezető építészének egyik tanítványa tervezte. Az épületegyütteshez a mecseten kívül udvar, temető és három türbe is tartozott. Az udvar közepén álló rituális mosakodásra is szolgáló kút a közeli Šadrvan nevű forrásból kapta a vizet.

ferhadija_mecset3.jpg

Az eredeti mecsetet 1950-ben Bosznia világöröksége részének nyilvánították és egészen lerombolásáig az UNESCO védelme alatt állt.

Forrás:

 

 

Ma van a Mecsetek Napja Tovább
28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.
szarajevo_temeto.jpg
Boszniában közel 60 ezer ilyen hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva, egy részüket régészek gyűjtötték össze a múzeum épülete köré. A sírkövek tanúi voltak annak, hogy a második világháború idején horvát nacionalisták itt akasztották fel a fasiszta rezsim politikai ellenfeleit. A sugárút akkor még Ante Pavelićnak, a horvát usztasamozgalom megalapítójának, a náci Németország által fenntartott Független Hor​​vát Állam vezetőjének nevét viselte. 1945. április 6-án aztán Tito nevét kapta meg a főút, és azt viseli mind a mai napig. A név túlélte Jugoszlávia széthullását, a rendszerváltást és Szarajevó ostromát is 1992-96 között.
A cikk teljes egészében itt olvasható.

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat Tovább
Bosnyák menekült nő az Anna Frank ház előtt

Bosnyák menekült nő az Anna Frank ház előtt

Szarajevóból menekült asszony az Anna Frank ház plakátját nézi Amszterdamban - Tarik Samarah fotója

Tarik Samarah boszniai fotóművész 1965-ben született Zágrábban bosnyák és szudáni szülők gyermekeként. Több mint harminc éve él Szarajevóban. Hosszú éveken át dolgozott főművén, a Srebrenica - népirtás Európa szívében című fotósorozaton, amit világszerte rengeteg helyen kiállítottak, többek között a washingtoni Holokauszt Múzeumban és a new yorki ENSZ-székházban. Egyik legismertebb kampánya keretében ezeket a fotóit kereskedelmi óriásplakátokon is terjesztette Szerbiában, hogy felhívja a figyelmet 1995. július 11-ének tragédiájára

Számos kitüntetést és díjat kapott. A sorozat fotóinak egy része pedig a szarajevói 11/07/95 Emlékgaléria állandó kiállításán látható.

 

 

 

 

Bosnyák menekült nő az Anna Frank ház előtt Tovább
Miss Ostromlott Szarajevó

Miss Ostromlott Szarajevó

1993 májusában tartották a szépségversenyt az ostromlott város egyik pincéjében. A fellépő tinédzserek némelyikén karcolások látszottak ott, ahol az orvlövészek golyói súrolták őket.

A versenyt a muszlim családból származó 17 éves Inela Nogic nyerte meg, aki édesanyja unszolására nevezett be. Ahelyett, hogy beszédében világbékét kívántak volna, a versenyzők egy hosszú molinót feszítettek ki a színpadon: Ne engedjétek, hogy megöljenek minket!

 Az eseményről amatőr felvétel készült, amit később Bill Carter használt fel Miss Sarajevo című dokumentumfilméjben. A filmkockák megjelennek a U2 azonos című dalának videóklipjében is.

 

Miss Ostromlott Szarajevó Tovább
süti beállítások módosítása