Túsztárgyaló


Mecset a templomban - Büchel-pavilon, 2015

Mecset a templomban - Büchel-pavilon, 2015

szakrális tér a kortárs művészet és a valóság határán

A 2015-ös velencei biennálé ideje alatt egy mecsetté alakított használaton kívüli katolikus templomot valóban birtokba vettek a muszlim hívők - az volt az izlandi pavilon kiállítási anyaga, Christoph Büchel Svájcban élő kortárs művész alkotása.

Hat évvel ezelőtt a velencei biennálén egy több évtizede használaton kívüli, deszakralizált katolikus templom volt Izland nemzeti pavilonja. A Santa Maria della Misericordia belsejét a művész mecsetté alakította. A helyi muszlimok hamar használatba vették az installációt, amit a kiállítás látogatói a kordon mögül nézegettek. A hely gyorsan népszerűvé vált, mivel a közösségnek egyáltalán nem volt a városban mecsete, és a pénteki imához eddig egy órát kellett utazniuk Velence külvárosába. A város vezetősége azonban biztonsági kockázatnak tartotta a helyet, és két hét használat után a rendőrséggel kiüríttette és lezáratta.
buchel_2015_velencei_biennale_mecset.jpg

A biennálé hivatalos kiadványában az izlandi pavilonnal kapcsolatos egyetlen információ az imaidőpontok listája volt, ami egyértelműen a hívők számára hordozott üzenetet. A kortárs művészet fogyasztói semmilyen eligazítást nem kaptak azzal kapcsolatban, ki a művész, ki a kurátor és mit fognak látni.

A megnyitó előtti napon installálták a szervezők a mecset berendezését: az imaszőnyeget, a minbárt és a könyvtartókat. A mecset megnyitása pedig lényegében kiállítási anyaggá vált. Az összegyűlt közönség ugyanis nem a művet méltatta, hanem az új vallási központot ünnepelte, amit gyorsan birtokba is vett. Nők és férfiak vegyesen a szőnyegen ülve hallgatták a zenekarral is kísért megnyitót, amin többek között a pakisztáni nagykövet asszony, Tehmina Janjua és egy katolikus pap, Nandino Capovilla is felszólalt. "Minél nagyobbak a kulturális különbségek a városban, annál jobb a város" - nyilatkozta az utóbbi.

 

Forrás:

https://www.artnews.com/art-news/retrospective/breaking-the-mystique-of-the-mosque-chrisoph-buchels-icelandic-pavilion-opens-4104/#!

https://news.artnet.com/art-world/mosque-venice-icelandic-pavilion-295385

https://www.youtube.com/watch?v=VSBVwk1dQG4

Mecset a templomban - Büchel-pavilon, 2015 Tovább
Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Alphonse Mucha korai műve a Szláv eposz előképe

Az 1900-as párizsi világkiállításon az Osztrák-Magyar Monarchia három épülettel képviseltette magát. Az úgynevezett Nemzetek Útján a Szajna-parton Bosznia-Hercegovina pavilonját az osztrák és a magyar történelmi pavilon közé helyezték.
Pap Henrik beszámolója szerint "a Rue de Nations a Szajna partján, az idegen hatalmak pavilonjai, tizenöt egész, húsz többé kevésbé sikerült palota sora, a part felé egy összefüggő terasszal egyesítve, a paloták pincéiben nemzeti vendéglőkkel".
bosznia_pavilon.jpgAz osztrákok reprezentatív épületét Ludwig Baumann tervezte, aki Fischer von Erlach stílusát idézve az osztrák uralom fénykorát elevenítette fel. A magyar pavilon a négy évvel korábbi Millenniumi Világkiállítás Történelmi Főcsoportjának szellemiségét folytatta. (Ennek újra felépített verziója ma is látható, ez a Vajdahunyad Vára).
A Városligetben hatalmas sikert aratott a magyarok ezeréves történelmét, európai jelenlétét tematizáló műemlékek és történelmi alakok felidézése. A párizsi kiállítás megkötései azonban ezt a historizáló megközelítést hivatalosan meg sem engedték.
alphonse_maria_mucha_study_bosnia_pavilion_master.jpg
Bosznia-Hercegovina pavilonja mindkét szomszédjánál frissebbnek hatott. Itt ugyanis a szláv nemzeti és a helyi iszlámra jellemző építészeti motívumokat modern elemekkel egészítették ki. Az épületbelső dekorálására pedig a szecesszió egyik úttörőjét, az akkor már nemzetközi ismertségre szert tett Alphonse Muchát kérték fel. A Monarchia hivatalos megbízottjaként kiemelt honoráriumot kapott azért, hogy a párizsi világkiállítás mintegy 48 millió látogatójának méltóképpen mutassa be a birodalom példaértékű tartományát, Bosznia-Hercegovinát.
Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon Tovább
Korán-kéziratok 1.

Korán-kéziratok 1.

2012-ben nyílt meg Gázi Huszrev bég vakufjának múzeuma. A múzeumban négy Korán-kézirat van kiállítva, köztük ez a gyönyörű 1784-ből származó kötet, a bulgáriai Plovdilból származó Muhamed Filibevi munkája.

Hogy mi az a vakuf, arról ebben a posztban esett szó. A múzeumról pedig írok később, nemcsak a gyűjteményről, de magáról az épületről is, ami nem más, mint a bég által 1537-ben alapított Kursumli medresze.

Korán-kéziratok 1. Tovább
süti beállítások módosítása