2018-ban Bosznia a Mecsetek Napjává nyilvánította május 7-ét. A Ferhadija mecsetet, az ország egyik legnevezetesebb emlékművét 1993-ban ezen a napon rombolták le Banja Lukában az úgynevezett Harmadik Jugoszlávia haderői. Az 1572-ben épített mecset az ország kulturális szimbóluma volt.

Bosznia az 1990-es években súlyos veszteségeket szenvedett az évekig tartó jugoszláv háborúban. A Boszniai Iszlám Unió adatai szerint összesen 614 mecsetet, 218 imahelyiséget, 69 Korán-iskolát, 37 sírt és négy dervispihenőt romboltak le. A mecsetek közül 534-et a szerb haderők pusztítottak el, míg 80-at a horvátok. Közülük legjelentősebb a Ferhadija mecset, más néven Ferhat Pasa mecset volt, ami a jelenlegi boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában található.

15 évnyi restaurálás után a Ferhadija mecset is megnyílt, mégpedig ugyanazon a napon, amelyiken lerombolták: május 7-én. A helyreállítási munkákat a Boszniai Iszlám Unió kezdte el, majd anyagi erőforrások híján 2014-től a TIKA (Török Együttműködési és Koordiánációs Ügynökség) vette át. Az új mecset alapkövének lehelyezésekor a szerb szélsőségesek tüntetést szerveztek.

Az 1579-ben épült Ferhadija Mecset az oszmán kori iszlám építészet európai szinten is kiemelkedő alkotása, építtetője után Ferhát Pasa Mecsetnek is nevezik. Ferhat Szokolovics pasa neves katonai vezető és államférfi volt, Bosznia első beglerbége. Az épületet Mimar Sinan, az Oszmán Birodalom vezető építészének egyik tanítványa tervezte. Az épületegyütteshez a mecseten kívül udvar, temető és három türbe is tartozott. Az udvar közepén álló rituális mosakodásra is szolgáló kút a közeli Šadrvan nevű forrásból kapta a vizet.

Az eredeti mecsetet 1950-ben Bosznia világöröksége részének nyilvánították és egészen lerombolásáig az UNESCO védelme alatt állt.

Forrás:

• https://www.aa.com.tr/en/europe/bosnia-marks-annual-day-of-mosques/1137888
• https://www.youtube.com/watch?v=O_ozFGAa3gk

Ha Szarajevóban jártok, mindenképpen látogassatok el abba a hatalmas és összetett épületegyüttesbe, amit Gázi Huszrev bég hagyott a városra! A 16. századi mecset, az iskola, a karavánszeráj, a bazársor és még sok más csodálatos létesítmény egy olyan korszakba visz minket vissza, aminek Magyarországon szinte alig maradt fent tárgyi emléke.

Kattintsatok a galériára, hogy lássátok, mi mindent épített a bég Szarajevóban:

Gázi Huszrev bég Görögországban, mégpedig Serezben született, aminek kormányzója bosnyák származású édesapja volt. Édesanyja pedig nem más mint 2. Beyazid szultán lánya. Kisebb megszakításokkal húsz éven át volt Bosznia tartományának kormányzója és egyben I. Szulejmán szultán egyik fő bizalmi embere. Nevét ott azzal tette halhatatlanná, hogy Szarajevó városát korábban sosem látott mértékben virágoztatta fel.

A bég nálunk közel sem annyira ismert, mint Boszniában, de ha tudnánk, ki ő, valószínűleg nem lenne népszerű. Knin, Skradin és Ostrovica erődjeinek meghódítása után számos sikeres hódító hadjáratot vezetett a régióban, és kulcsszerepet játszott a mohácsi csata kimenetelében is. Az akkori katonai stratégia szerint gyalogsága látszatból visszavonulást hajtott végre, ő pedig törökökből, bosnyákokból és krími tatárokból álló könnyűlovasságával bekerítette és legyőzte a keresztény seregeket.

Boszniában azonban egészen másról ismerik a nevét, hiszen az általa alapított vakuf mind a mai napig működik, is turisták tízezreit vonzza a bosnyák fővárosba. Hogy mi az a vakuf, azt tegnap itt megbeszéltük... nézzétek meg!

A béget végül Mornóban gyilkolták meg, amikor a keresztény felkelők ellen harcolt. A legenda szerint hatalmas termete miatt nem tudták a holttestét szállítani, és így belső szerveit Hodžina glavica hegyén temették el, testét pedig visszaszállították Szarajevóba, ahol mint a mai napig az általa alapított mecset udvarán nyugszik egy türbében. Valószínűbb azonban, hogy a holttest sikeres mumifikálása érdekében távolították el a gyorsan romló testrészeket, hiszen hasonlóan jártak el a jóval később elhunyt Szulejmán szultán esetében is.