Túsztárgyaló

Halima Krausen - az első női imám Németországban

Halima Krausen - az első női imám Németországban

Az általa írt pénteki beszédeket mindig egy férfi olvasta fel, és nem vállalta a közös imák vezetését. Megosztás és konfliktusok nélkül volt 18 éven keresztül az egyik legrégebbi németországi mecset vezetője, ahol Korán-órákat is tartott és pasztorális tanácsadással is foglalkozott. 

Az 1985-ben a hamburgi egyetem teológiai karán megalakult Vallásközi Párbeszéd Központ alapítói között volt. Tudóstársakkal részt vett a Korán és hadíszgyűjtemények német nyelvre fordításában. Imámként 1996 és 2014 között tevékenykedett a hamburgi Iszlám Centrumban, amit még az 50-es években alapítottak eredetileg iráni egyetemisták, de mára a nyugati világ egyik vezető iszlám intézményévé nőtte ki magát.

Krausen korábban évtizedekig első számú segítője volt Imam Mehdi Razvinak, a német vallásközi párbeszéd kiemelkedő alakjának, aki az 1970-es évektől egészen haláláig vezette a hamburgi közösséget. Razvi még életében kinevezte Krausent utódjának, aki így zökkenés-, és feltűnésmentesen vette át a vezetést elődje halála után.  
halima_krausen_iszlam_nok.jpg

Mikor kollégája, Amina Wadud teológus 2005-ben nagy konfliktust generált hagyománytisztelő muszlimok között azzal, hogy férfiak előtt is vezetett imát - Krausen már 9 éve imám volt anélkül, hogy a nemzetközi hírekbe került volna. Szerénységből és békességszeretetből mindig kikerülte a vitát generáló érzékeny kérdéseket. Saját bevallása szerint mndig ez volt a stratégiája: pozitív cselekedetekkel olyan helyzetet teremteni, amit mire észrevesznek az emberek, már magától értetődővé válik.

Krausen vegyes protestáns-katolikus családba született, de már tinédzserként áttért az iszlámra. Nemcsak iszlám, de keresztény teológiát is végzett az egyetemen, valamint összehasonlító vallástudományt, így a vallásközi párbeszéd kiemelkedő alakjává vált Németországban

Krausen egy 2017-es interjúban elmondta, hogy nem tartja magát kifejezetten feministának. A nők, férfiak, gyermekek jogaival egyaránt foglalkozik, és ebbe a rendszerbe illik a nők emancipálása és bátorításuk, felhatalmazásuk arra, hogy őket kontrolláló intézmények keresése nélkül egyszerűen tegyék, amit szeretnének. Azokban a társadalmakban, ahol a nők helyzetén nem lehet változtatni, nem javasolja, hogy fő aktivitásukként ennek elérését tűzzék célul maguknak. Indirekt módon célravezetőbb, ha belső békét találva olyan fontosabb társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, mint például a radikalizáció fenyegető jelensége, ami szinte minden társadalmi csoportot egyaránt fenyeget.

Ugyanitt Krausen beszél a Korán szavainak, fogalmainak kevésbé ismert női vonatkozásairól is. Például arról, hogyan árnyalja a rahma (irgalom, könyörület) szó jelentését, ha tudjuk, hogy közös gyökerű a rahm (anyaméh) szóval. 

Egy másik elemzésében arról értekezik - éppen Amina Wadud tevékenysége kapcsán - hogy közös gyökerűek az umma (nemzet, közösség), az umm (édesanya, tágabb értelemben forrás, alap) szavak, valamint az amma (előre haladni) szó, amiből az imám (vezető) szó is származik.

Úgy tapasztalta, sosem váltott ki kritikát a személye. Ha ellenkezést tapasztalt, az teológiai meglátásaival kapcsolatban érkezett. Ellenérzést legtöbbször nem férfiakban, hanem azokban a nőkben váltott ki, akiket motiválni próbált, de akik gyakran aggodalmakkal és gátlásokkal érkeztek hozzá. Habár a legtöbb közösségben a munka javát nők végzik, ha arra került a sor, hogy nyilvánosan szerepeljenek, sokakat visszatartott a neveltetésük. Például annak ellenére, hogy rengeteg nő recitál Koránt világszerte, sőt, nagy nemzetközi versenyeken vesznek részt, sokakat tiltanak ettől. És nem férfiak, hanem legggyakrabban saját nőrokonaik.

 

Forrás:

https://en.qantara.de/content/analysis-halima-krausen-can-women-be-imams

https://www.academia.edu/11301629/Women_Imams._Discussion_Paper

https://nawaat.org/2005/06/03/can-women-be-imams/

Halima Krausen - az első női imám Németországban Tovább
A megerőszakolt nő magzatának elvetetése

A megerőszakolt nő magzatának elvetetése

Kérdés: 

Mit tehetnek azok a muszlim nők, akiket molesztáltak, és az erőszak után teherbe estek? Megengedett nekik, hogy elvetessék a magzatukat vagy nem?

diego-ph-bcuxvp5wesu-unsplash.jpg

Válasz:

Dicsőség Allahnak.

Mivel a muszlimok annyira meggyengültek és annyiszor megalázták őket a földjükkel és a becsületükkel kapcsolatban is, bárki játékszerévé váltak. A nemzetek egymást hívják, hogy minden oldalról támadják őket. Sok muszlim nő vált az emberiség ilyen söpredék farkasainak a játékszerévé, akik nem félik sem Istent, sem mást. Ahogy ez történt Bosznia-Hercegovinában, a Fülöp-szigeteken, Csecsniában vagy Eritreában, és az arab világ több elviselhetetlen rendszerének börtöneiben is.

Vegyük sorra a megerőszakolt asszonyt illető pontokat:

  1. A megerőszakolt nő és sorstársai, akik mindent megtettek, hogy ellenálljanak, nem követtek el bűnt, mert erőszakkal kerültek a helyzetbe. És azok, akik erőszakot szenvednek el, még az istentagadás bűnében sem vétkesek, ami súlyosabb bűn, mint a zina (törvénytelen szexuális kapcsolat). Allah azt mondja: “...kivéve azt, akit kényszerítenek, de a szíve elégedett a hittel” [A méh szúra:106]. A Próféta (Isten békéje legyen vele) azt mondta: “Allah megbocsátott a népemnek a hibáiért, azért, amiket elfelejtettek, és amikbe kényszerítették őket.” (Ibn Madzsah, A válás könyve, 2043.). A megerőszakolt muszlim nő jutalmat fog kapni azért, hogy a csapást türelemmel viseli, ha Istennél keresi a jutalmat az őt ért kár miatt. “Nem éri a muszlimot sem nehézség, sem kimerültség, aggodalom vagy bánat, még egy tövisszúrás sem érheti, ami hibát Allah ne engesztelne majd ki.” (al-Bukhaari és Muszlim).
  2. A muszlim fiatalemberek igyekezzenek az ilyen nőket feleségül venni, hogy megvigasztalják őket és csökkentsék a fájdalmukat, és hogy kárpótolják őket az értékes szüzességük elvesztéséért.
  3. Ami az abortuszt illleti: az abortusszal kapcsolatos fő elv az, hogy haram (bűn) és ezért nem megengedett a megfoganás pillanatától, mikortól új élet keletkezik, “és aztán azt egy biztonságos helyre helyeztük” [Küldöttek szúra: 21], értsd, a méhbe. 
  4. Vannak tudósok, akik szerint megengedett az abortusz a terhesség első negyven napjában. Néhány tudós egészen addig engedi, amíg a lelket az embrióba lehelik (azaz a terhesség első 120 napja alatt). Minél erősebb a kifogás, minél tisztább az abortusz szándékának az oka, és minél hamarabb történik meg, lehetőleg 40 napon belül, annál helyénvalóbb ez az engedmény.
  5. Kétségkívül, ha gonosz ellenség tesz erőszakot, az erős ok arra, hogy a muszlim nő és a családja abortuszt kérjen. Hiszen ő gyűlölni fogja a magzatot, ennek a támadásnak az eredményét, és meg akar majd tőle szabadulni. Tehát szükségszerű, hogy engedményt kapjon, különösen a terhesség korai szakaszában.
  6. Mindazonáltal semmi rossz nincs abban, ha a muszlim nő, aki ezt a katasztrófát elszenvedte, meg akarja tartani a magzatot, és nem kényszerítik arra, hogy elvetesse. Ha úgy rendeltetett, hogy a méhében maradjon a szokásos ideig, és megszüli, akkor a gyermek muszlim lesz, és a Próféta azt mondta, hogy minden újszülött a fitra állapotában (az ember természetes állapota) van (al-Bukhari). A fitra a tauhid (egyistenhit) állapota, azaz az iszlám. A vallásjog kimondja, hogy ha a szülők különböző vallásúak, akkor a gyerek a jobb vallást kövesse. Ez akkor érvényes, ha ismerjük az apát, de mi a helyzet akkor, ha az apa ismeretlen? A gyermek kétségkívül muszlim, így a muszlim társadalom kötelessége gondoskodni róla és felnevelni, költeni rá és jól tartani. Nem hagyhatják ezt a terhet a szegény szenvedő anyára.
  7. Az iszlám egyik alapvető elve, hogy a stresszt és a nehézségeket el kell kerülni, tehát ha a muszlim lány, aki szeretne tiszta maradni, brutális agressziót szenvedett el, és fél annak következményeitől - a becsülete és a tekintélye elvesztésétől, hogy kiközösítik vagy egyéb kár éri, esetleg megölik, vagy fél a lelki és idegi betegségektől, esetleg attól, hogy elveszíti a józan eszét, vagy esetleg attól, hogy a családjára szégyent hoz egy olyan üggyel, amiben nem is bűnös, vagy hogy a gyerek nem talál biztonságos helyre -, én azt mondom, hogy ebben az esetben semmi rossz nincs abban, ha elveteti a magzatot, mielőtt a lelket belélehelik, különösen manapság, mikor könnyű a terhességet megállapítani. A fejlett orvosi eszközökkel a terhesség már az első héten kimutatható. Minél hamarabb kivitelezik az abortuszt, annál helyénvalóbb ez az engedmény.

És Allah tudja legjobban.

A fatva eredetije: https://islamqa.info/en/answers/13317/abortion-of-pregnancy-resulting-from-rape

Rövidített fordítás.

 

A megerőszakolt nő magzatának elvetetése Tovább
Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Alphonse Mucha korai műve a Szláv eposz előképe

Az 1900-as párizsi világkiállításon az Osztrák-Magyar Monarchia három épülettel képviseltette magát. Az úgynevezett Nemzetek Útján a Szajna-parton Bosznia-Hercegovina pavilonját az osztrák és a magyar történelmi pavilon közé helyezték.
Pap Henrik beszámolója szerint "a Rue de Nations a Szajna partján, az idegen hatalmak pavilonjai, tizenöt egész, húsz többé kevésbé sikerült palota sora, a part felé egy összefüggő terasszal egyesítve, a paloták pincéiben nemzeti vendéglőkkel".
bosznia_pavilon.jpgAz osztrákok reprezentatív épületét Ludwig Baumann tervezte, aki Fischer von Erlach stílusát idézve az osztrák uralom fénykorát elevenítette fel. A magyar pavilon a négy évvel korábbi Millenniumi Világkiállítás Történelmi Főcsoportjának szellemiségét folytatta. (Ennek újra felépített verziója ma is látható, ez a Vajdahunyad Vára).
A Városligetben hatalmas sikert aratott a magyarok ezeréves történelmét, európai jelenlétét tematizáló műemlékek és történelmi alakok felidézése. A párizsi kiállítás megkötései azonban ezt a historizáló megközelítést hivatalosan meg sem engedték.
alphonse_maria_mucha_study_bosnia_pavilion_master.jpg
Bosznia-Hercegovina pavilonja mindkét szomszédjánál frissebbnek hatott. Itt ugyanis a szláv nemzeti és a helyi iszlámra jellemző építészeti motívumokat modern elemekkel egészítették ki. Az épületbelső dekorálására pedig a szecesszió egyik úttörőjét, az akkor már nemzetközi ismertségre szert tett Alphonse Muchát kérték fel. A Monarchia hivatalos megbízottjaként kiemelt honoráriumot kapott azért, hogy a párizsi világkiállítás mintegy 48 millió látogatójának méltóképpen mutassa be a birodalom példaértékű tartományát, Bosznia-Hercegovinát.
Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon Tovább
süti beállítások módosítása