Az általa írt pénteki beszédeket mindig egy férfi olvasta fel, és nem vállalta a közös imák vezetését. Megosztás és konfliktusok nélkül volt 18 éven keresztül az egyik legrégebbi németországi mecset vezetője, ahol Korán-órákat is tartott és pasztorális tanácsadással is foglalkozott.
Az 1985-ben a hamburgi egyetem teológiai karán megalakult Vallásközi Párbeszéd Központ alapítói között volt. Tudóstársakkal részt vett a Korán és hadíszgyűjtemények német nyelvre fordításában. Imámként 1996 és 2014 között tevékenykedett a hamburgi Iszlám Centrumban, amit még az 50-es években alapítottak eredetileg iráni egyetemisták, de mára a nyugati világ egyik vezető iszlám intézményévé nőtte ki magát.
Krausen korábban évtizedekig első számú segítője volt Imam Mehdi Razvinak, a német vallásközi párbeszéd kiemelkedő alakjának, aki az 1970-es évektől egészen haláláig vezette a hamburgi közösséget. Razvi még életében kinevezte Krausent utódjának, aki így zökkenés-, és feltűnésmentesen vette át a vezetést elődje halála után.
Mikor kollégája, Amina Wadud teológus 2005-ben nagy konfliktust generált hagyománytisztelő muszlimok között azzal, hogy férfiak előtt is vezetett imát - Krausen már 9 éve imám volt anélkül, hogy a nemzetközi hírekbe került volna. Szerénységből és békességszeretetből mindig kikerülte a vitát generáló érzékeny kérdéseket. Saját bevallása szerint mndig ez volt a stratégiája: pozitív cselekedetekkel olyan helyzetet teremteni, amit mire észrevesznek az emberek, már magától értetődővé válik.
Krausen vegyes protestáns-katolikus családba született, de már tinédzserként áttért az iszlámra. Nemcsak iszlám, de keresztény teológiát is végzett az egyetemen, valamint összehasonlító vallástudományt, így a vallásközi párbeszéd kiemelkedő alakjává vált Németországban
Krausen egy 2017-es interjúban elmondta, hogy nem tartja magát kifejezetten feministának. A nők, férfiak, gyermekek jogaival egyaránt foglalkozik, és ebbe a rendszerbe illik a nők emancipálása és bátorításuk, felhatalmazásuk arra, hogy őket kontrolláló intézmények keresése nélkül egyszerűen tegyék, amit szeretnének. Azokban a társadalmakban, ahol a nők helyzetén nem lehet változtatni, nem javasolja, hogy fő aktivitásukként ennek elérését tűzzék célul maguknak. Indirekt módon célravezetőbb, ha belső békét találva olyan fontosabb társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, mint például a radikalizáció fenyegető jelensége, ami szinte minden társadalmi csoportot egyaránt fenyeget.
Ugyanitt Krausen beszél a Korán szavainak, fogalmainak kevésbé ismert női vonatkozásairól is. Például arról, hogyan árnyalja a rahma (irgalom, könyörület) szó jelentését, ha tudjuk, hogy közös gyökerű a rahm (anyaméh) szóval.
Egy másik elemzésében arról értekezik - éppen Amina Wadud tevékenysége kapcsán - hogy közös gyökerűek az umma (nemzet, közösség), az umm (édesanya, tágabb értelemben forrás, alap) szavak, valamint az amma (előre haladni) szó, amiből az imám (vezető) szó is származik.
Úgy tapasztalta, sosem váltott ki kritikát a személye. Ha ellenkezést tapasztalt, az teológiai meglátásaival kapcsolatban érkezett. Ellenérzést legtöbbször nem férfiakban, hanem azokban a nőkben váltott ki, akiket motiválni próbált, de akik gyakran aggodalmakkal és gátlásokkal érkeztek hozzá. Habár a legtöbb közösségben a munka javát nők végzik, ha arra került a sor, hogy nyilvánosan szerepeljenek, sokakat visszatartott a neveltetésük. Például annak ellenére, hogy rengeteg nő recitál Koránt világszerte, sőt, nagy nemzetközi versenyeken vesznek részt, sokakat tiltanak ettől. És nem férfiak, hanem legggyakrabban saját nőrokonaik.
Forrás:
https://en.qantara.de/content/analysis-halima-krausen-can-women-be-imams
https://www.academia.edu/11301629/Women_Imams._Discussion_Paper
https://nawaat.org/2005/06/03/can-women-be-imams/
