Túsztárgyaló


Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon

Alphonse Mucha korai műve a Szláv eposz előképe

Az 1900-as párizsi világkiállításon az Osztrák-Magyar Monarchia három épülettel képviseltette magát. Az úgynevezett Nemzetek Útján a Szajna-parton Bosznia-Hercegovina pavilonját az osztrák és a magyar történelmi pavilon közé helyezték.
Pap Henrik beszámolója szerint "a Rue de Nations a Szajna partján, az idegen hatalmak pavilonjai, tizenöt egész, húsz többé kevésbé sikerült palota sora, a part felé egy összefüggő terasszal egyesítve, a paloták pincéiben nemzeti vendéglőkkel".
bosznia_pavilon.jpgAz osztrákok reprezentatív épületét Ludwig Baumann tervezte, aki Fischer von Erlach stílusát idézve az osztrák uralom fénykorát elevenítette fel. A magyar pavilon a négy évvel korábbi Millenniumi Világkiállítás Történelmi Főcsoportjának szellemiségét folytatta. (Ennek újra felépített verziója ma is látható, ez a Vajdahunyad Vára).
A Városligetben hatalmas sikert aratott a magyarok ezeréves történelmét, európai jelenlétét tematizáló műemlékek és történelmi alakok felidézése. A párizsi kiállítás megkötései azonban ezt a historizáló megközelítést hivatalosan meg sem engedték.
alphonse_maria_mucha_study_bosnia_pavilion_master.jpg
Bosznia-Hercegovina pavilonja mindkét szomszédjánál frissebbnek hatott. Itt ugyanis a szláv nemzeti és a helyi iszlámra jellemző építészeti motívumokat modern elemekkel egészítették ki. Az épületbelső dekorálására pedig a szecesszió egyik úttörőjét, az akkor már nemzetközi ismertségre szert tett Alphonse Muchát kérték fel. A Monarchia hivatalos megbízottjaként kiemelt honoráriumot kapott azért, hogy a párizsi világkiállítás mintegy 48 millió látogatójának méltóképpen mutassa be a birodalom példaértékű tartományát, Bosznia-Hercegovinát.
Bosznia-Hercegovina pavilonja a párizsi világkiállításon Tovább
Bogumil sírváros a Balkánon

Bogumil sírváros a Balkánon

cikk a Műértő - 2021. február-márciusi számában

Kik voltak a bogumilok? Miben hittek, és miért váltak tanításaik Európa-szerte népszerűvé a középkorban? Hogyan kerültek a Balkánra, mit hagytak hátra és miért tekinti őket ma sok bosnyák spirituális őseinek? - erről írtam a Műértő tavaszi számában...

Hiába UNESCO-világörökségi terület, nem özönlenek oda a turisták, és ezeknek a hatalmas sírköveknek a képei nem árasztják el az utazási magazinok borítóját. Pedig az egyiptomi piramisoktól a kínai agyaghadseregig számos példát látunk arra, hogy különböző temetkezési szokások tárgyi emlékei milyen karriert képesek befutni mind a művészettörténetben, mind a nemzetközi turizmusban.Azt hinnénk, hogy mintegy 70 ezer hatalmas, ráadásul művészien faragott, illetve vésett kőtömböt - ami négy ország területét borítja be a Balkánon mintegy 3300 helyszínen szétszórva - észre lehet venni. Az európai politikusok, művészeti és turisztikai szakemberek, valamint a nyaralni vágyó turisták azonban együttesen bebizonyítják, hogy ez nem feltétlenül így van.

muerto_bogumil_nekropolisz.jpg

Magát a monolitot a helyiek stećaknak hívják (ejtsd: sztecsak), ami valószínűsíthetően a délszláv stajati (állni) igéből ered, de nevezik alvó- vagy tanúköveknek is. A különböző méretű stećci (a stećak többesszáma, ejtsd: sztecsci) megjelenése meglepően antropomorf. Némelyik azt az illúziót kelti, hogy az elhunyt benne nyugszik - de valójában nem szarkofágok, hanem tömör sziklatömbök, amiket sírok fölé emeltek. Mellettük pedig megjelennek álló oszlopok is, sőt, kő-emberfigurák is, mintha a békében nyugvó nép néhány tagja éppen most támadna fel az utolsó ítéletre. És vannak köztük hatalmas kőfeszületek, amik egyértelművé teszik az itt nyugvók vallását. A kereszt egyben a leggyakoribb díszítőmotívum is a sírokon...

 A folytatáshoz vegyétek meg a lapot!

Bogumil sírváros a Balkánon Tovább
Remove kebab - a  fehér szupremácia indulója

Remove kebab - a fehér szupremácia indulója

avagy kicsoda Dat Face, és mit hallgatott a christchurchi merénylő, mielőtt lőni kezdett

Történet egy harmincéves nótáról, amire ma is örömmel gyilkolnak sokan - és az internetes közegről, amiben terjed.​

 

Novislav Đjajićot 1997-ben öt év börtönre ítélték Németországban, mivel tizenöt ember meggyilkolásában találták bűnrészesnek. A vád szerint Đjajic a jugoszláv háború idején társaival civil bosnyák muszlimokat lőtt bele a Drina folyóba egy hídról Faco városának közelében, hogy így bosszulják ​​meg egy társukat, aki aknára lépett. A nürnbergi per óta ez volt az első olyan tárgyalás Németországban, ami során háborús bűnért ítéltek el valakit. A vádlott fellebbezett az ítélet ellen, a fellebbezésnek nem adtak helyet.
Đjajic nevét azonban nem a bűne vagy az ítélet tette ismertté, hanem az az 1995-ben, az ő szereplésével készült videó, ami először az ARHIVISTA nevű horvát youtube-csatornára töltve került fel a netre 2006-ban. A videón ő kíséri harmonikán a Szerbia erős című indulót éneklő társát.

A háború idején a szerbeket lelkesítő induló mérsékelten vált népszerűvé a Balkánon, ráadásul az eredeti verzió el is veszett. Arra azonban senki nem számított akkoriban, hogy a szám ekkora karriert fog befutni évtizedekkel később a cybertérben, aminek köszönhetően a Karadžić, vezesd a néped kezdetű ének ma már öt kontinensen vált a fehér szélsőjobb lelkesítő internetes mémjévé. A digitális közeg még a mű címét is megváltoztatta, az ének ma Remove Kebab néven híresült el.
132442937_10223459210089531_8125764907988056516_n.jpg
A videónak elképesztően sok verziója készült el, amik a szalonképes fórumokról kiszorulva olyan terekben hódítottak, mint az alt-right paradicsomaként ismert gab.com. Ez az oldal nemcsak az iszlámellenes indulatok gyűjtőhelye. A rasszista és antiszemita fórum akkor vált világszerte ismertté, mikor a pittsburgh-i zsinagóga ellen elkövetett merénylet kitervelője, Robert Gregory Bowers közvetlenül az akció előtt itt publikálta tervét.

A "remove kebab" szóösszetétel a Donald Trump támogatására létrehozott r/The_Donald című subredditben összesen 800 threadben szerepelt, és rendkívül népszerű a 4chain nevű fringe képgyűjtő oldalon is. A Know Your Meme weboldal jelenleg 127 erre a témára készített videót és 144 képet tart számon. A mémek leginkább a harmonikán játszó Đjajicra fókuszálnak, aki "Dat Face Soldier" néven híresült el a virtuális térben. A figura korábban meghódította az offline világot is. Róla mintázta meg Handke az 1999-ben színpadra állított Die Fahrt im Einbaum oder Das Stück zum Film vom Krieg (Dugout útja) című darabjának egyik főszereplőjét is. Mind a darab, mint Handke 2015-ös Ibsen-díja, és leginkább tavalyi Nobel-díja heves tiltakozást váltott ki mind muszlim, mind vezető értelmiségi körökben. A Nagyszerbiát éltető írót, aki beszédet mondott Milošević temetésén, nemkívánatos polgárnak nyilvánították mind Szarajevóban, mind Koszovóban.
pouze-lusa-serbia-strong-accordion-player-identified-novislav-djajic-52165394.jpg
Rengetegen választják a Dat Face Soldiert profilképüknek számos fórumon. És bár a Facebookon szemmel láthatóan tiltott dolog “remove kebab” név alatt szerepelni, de sokan egy-két betű megváltoztatásával játsszák ki a keresőprogramokat, így számos “Removee Kebbabi”, "Remo Veke Bab" és más hasonlóan torzított névvel találkozunk a legnagyobb közösségi fórumon Đjajic portréja mellett.

Azt hinnénk, ezek a nevek és címek főleg férfiakat rejtenek, de azért tapasztaljuk, hogy számos nő ultranacionalista megnyilvánulását is elbírja az internet. Egy fiatal lány videója - aki szintén harmonikán játssza a Szerbia erős című dalt -, jelenleg 1 millió körüli nézettségnél tart, és az elismerő kommentek között számos házassági ajánlat is szerepel.

A kreatív mémek között rengeteg rajzfilm és animáció is van, legérdekesebbek pedig a videójátékokra hasonlító, a nemkívánatos ellenség kilövésén munkálkodó kis rajzfilmes akciók. Nagy gondba került például a svéd Paradox Interactive játékkészítő cég, aminek egyik sikerterméke, a Crusader Kings 2 illetve 3 - bár nem nekik szánták - megtalálta a maga alt-right közönségét. A játék segítségével a középkori Európában lehet birodalmat építeni, hódítani és harcolni az ellenség ellen. A Paradox Interactive hamarosan arra kényszerült, hogy átdolgozza a játékot, és az új verzió már ne legyen alkalmas arra, amire sokan használták: a kontinens muszlimtalanításának szimulálására, és az azzal kapcsolatos indulatok kiélésére.

Jelenleg minden hiteles felmérés és riport szerint a legtöbb terrortámadást fehér szélsőjobbos, ultranacionalista indíttatásból követik el merénylők szerte a világon. És bár a merényleteket triggerelő indulatok közel sem egységesek, a "remove kebab" keresőszó számos ilyen alt-right fórumnak és júzernek segít a nyomára jutni az interneten.

A kilencvenes években a Balkánon végrehajtott etnikai tisztogatás pedig a legnagyobb terrorista merényletek ihlető forrásává vált. Anders Behring Breivik például egy szigeten a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének 77 tagját gyilkolta le azért, mert bűnösnek találta őket "a multikulturalizmus fenntartásában". Ő 1500 oldalas manifesztójában a szerb haderők misszióját élteti, és Karadžićot tiszteletreméltő keresztes lovagnak nevezi.

A legmegdöbbentőbb azonban annak a Tarrant Brendonnak az akciója volt, aki tavaly két új-zélandi mecsetben összesen 54 muszlimot gyilkolt meg. Nemcsak azért, mert az egész akciót a homlokára rögzített kamerával élőben közvetítette az interneten, és a filmmel nyilvánvalóvá tette, hogy egyfajta digitális játékként éli meg, amit csinál. De a filmen jól látszik az is, hogy a merénylő fegyveren szereplő számos - törökök és muszlimok ellen harcoló - európai hős neve között szerepel a "remove kebab" feszólítás is. Brenton azt is élőben közvetítette, hogy a merénylet előtt autójában a "Szerbia erős" című dalt énekelte, manifesztójában pedig egyszerűen "part time kebab removalist"-ként utalt saját magára.
132253453_10223459417174708_5465087161429128643_n.jpgÉs a történet nem ért véget. #removekebab hashtag máig az egyik legnépszerűbb hashtag Szerbiában. A google keresések száma pedig drámaian megemlkedett ebben az évben május 25-én, mikor a ramadánt lezáró ünnep egybeesett a tuzlai tömegmészárlás 25. évfordulójának ünneplésével. Ami érdekesség, hogy a keresések nagy része angol nyelvű, ami internetes elemzők szerint egyértelmű jele annak, hogy a dal nemzetközi népszerűsége, és a nyugati ultranacionalista tendenciák visszahatnak a balkáni régióra mintegy legitimálva és megerősítve az ottani indulatokat.

Lénárd Anna
Remove kebab - a fehér szupremácia indulója Tovább
Európa legrégebbi iszlám kara közelebb van, mint gondolnánk

Európa legrégebbi iszlám kara közelebb van, mint gondolnánk

Ferenc József császár alapította, cseh építész tervezte - ez a szarajevói Iszlám Tudományok Kara

Még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapították az Iszlám Teológia és Vallásjog Iskoláját, amiből a későbbi egyetemi kar kifejlődött. Bár az osztrák-magyar birodalom túlnyomórészt katolikus volt, bizonyos vallási és kulturális autonómiát biztosított a boszniai muszlimoknak, az iskolát pedig az osztrák hatóságok jóváhagyták, sőt, részben finanszírozták. Az épületet a kor vezető osztrák építészei tervezték. Az eredmény mór stíluselemeket mutató, vonzó és színes épület lett.

Az első világháború után Bosznia a jugoszláv királyság részévé vált, és a kart átnevezték az Iszlám Teológia Iskolájává. A második világháború után Jugoszlávia a vallásokkal nem túl barátságos "kommunista köztársasággá" vált.  Az iskolát másik épületbe költöztették, az eredeti épületet pedig városi múzeummá alakították. Idővel azonban a kommunista Jugoszlávia konszolidálódott, és 1977-ben az iskolát Iszlám Teológiai Karrá nevezték át. 

sarajevo_hrgica_2011-11-08_5.jpg

A kommunizmus összeomlása és a boszniai háború után a Kar visszatért eredeti épületébe, ezúttal Iszlám Tudományok Kara néven. A háború alatt az épület károkat szenvedett, az eredeti állapotot nemzetközi adományokból állították helyre.

Az Kar mára a Szarajevói Egyetem többi karával egyenlő fontosságúvá, és az iszlám felsőoktatás legjelentősebb intézményévé vált Délkelet-Európában. Szarajevó több mint négy évszázadon át híres volt mint iszlám oktatására és tudására büszke város. Szarajevó a történelem bizonyos időszakaiban Bosznia 70 medreszéből tizenkettőnek, valamint több más iszlám oktatási intézménynek adott otthont. Ma az Iszlám Tudományok Kara biztosítja, hogy Szarajevó továbbra is fontos név az iszlám tudás és az akadémia nemzetközi térképén, különösen a Balkán régiójában.

Bosznia: kelet és nyugat kapuja

Az Iszlám tudományok Kara nemcsak a legidősebb ilyen intézmény Európában, de egyben a kontinens legfontosabb felsőfokú iszlám oktatási és kutatóintézete. A Kar teljesen megfelel az európai felsőoktatási normáknak, miközben hű marad a hagyományos iszlám oktatás eszméihez és céljaihoz. A karon végzettek felkészültek arra, hogy iszlám tudományokat oktassanak akár vallási, akár állami iskolában - miközben ők maguk egyszerre iszlám vallástudósok és európai értelmiségiek.

sarajevo_hrgica_2011-11-08_6.jpg
A boszniai muszlimok - akárcsak az albán muszlim közösség -. évszázadok óta hiteles, Európában élő muszlim nép, bár még nem váltak teljes mértékben híddá a nyugati és az iszlám érdekek között. A Kar éppen ezt a sokszínűséget és kihívást képviseli.

Alapfokú iszlám tanulmányok

Az Iszlám Tudományok Kara nemcsak Bosznia és a szomszédos országok hallgatóit vonzza, de egyre többen érkeznek ide a világ minden tájáról. A háború után a Kar iránt nem-muszlim látogatók is érdeklődni kezdtek, köztük amerikai nagykövetek, valamint diplomaták Törökországból, Iránból, Nagy-Britanniából, az EU-ból, Egyiptomból, Katarból, Oroszországból és más országokból. Az Iszlám Tudományok Kara kapcsolatot tart és együttműködik az Oxford Egyetemmel és a kairói Al-Azharral.

sarajevo_hrgica_2011-11-08_3_1.jpg
Ahogy az iszlamofóbia egyre nagyobb teret nyert az európai kontinensen, a Kar megnyitotta kapuit azok előtt, akik az alapfokú kurzus iránt érdeklődtek - benne olyan tárgyakkal, mint Az iszlám alapelvei vagy Oszmán kori történelemEzt a speciális tanfolyamot évente egyszer, három hónapig tartják. Ha van elég érdeklődő, a tanfolyamot bosnyák és angol nyelven is indítják. Szarajevóban egyre több külföldi él, köztük újságírók, külföldi hallgatók, turisták, nemzetközi diplomaták és családjaik, humanitárius dolgozók, az ENSZ civil szektorának munkatársai és békeaktivisták. Közülük is szeretnék sokan megismerni az iszlámot, nemcsak a helyi lakosok. Zbigniew Wojdyla lengyel állampolgár - aki a nemzetközi kapcsolatok terén végzett munkája miatt él Szarajevóban  - így magyarázza az alapfokú tanfolyam iránti érdeklődését: „Lengyelországban élnek tatár származású muszlimok, így bizonyos mértékig már ismertem az iszlám kultúrát. A Karon megismerhetem a szintén szláv háttérrel rendelkező itteni muszlimokat."

Vallásközi kapcsolatok és a megértés segítése

A kar jó kapcsolatot ápol a katolikus, keleti ortodox és zsidó középiskolákkal. Mivel Bosznia sok vallási hagyománynak ad otthont, a Kar fontosnak tartja a jó vallásközi kapcsolatok előmozdítását. Ahmed Alibašić a Kar rendes professzora, többek között az alap bevezető tanfolyam egyik oktatója. Szakterülete a nemzetközi politika, a diplomácia és az iszlám civilizáció története. Számos nyilvános vallásközi párbeszédben vett részt. Kijelentette: "Bár a boszniai muszlimok által gyakorolt megoldásokat nem lehet egyszerűen másolni máshol, a nyugat-európai muszlimoknak tanulmányozniuk kell intézményeinket és szellemi örökségünket, és le kell vonniuk a közelmúlt tanulságaiként, hogy az elszigeteltség egyenlő a pusztítással."


A boszniai muszlimok - valódi értelemben - hídnak számítanak Európa és az iszlám világa között. A Kar képviseli ezt a kapcsolatot, és továbbra is a jobb megértés elérésén fáradozik, nemcsak tudományos kurzusain keresztül, hanem a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségével, valamint azzal, hogy örömmel lát minden vallású és nemzetiségű embert az iszlámról szóló bevezető tanfolyamon. Valamint továbbra is az iszlám tanulmányok elsőszámú felsőoktatási intézménye azok számára, akik ilyen irányú diplomát kívánnak szerezni.

 

A szerző: 

Amir Telibećirović Szarajevóban született és nevelkedett fel. Újságíró, a volt Jugoszlávok államok számos nyomtatott és online médiumának szerzője. Emellett idegenvezetőként dolgozik a Balkán régióban. A Szarajevó ostroma, 1992-1996 című könyv szerzője. 

Európa legrégebbi iszlám kara közelebb van, mint gondolnánk Tovább
Ma van a Mecsetek Napja

Ma van a Mecsetek Napja

2018-ban Bosznia a Mecsetek Napjává nyilvánította május 7-ét. A Ferhadija mecsetet, az ország egyik legnevezetesebb emlékművét 1993-ban ezen a napon rombolták le Banja Lukában az úgynevezett Harmadik Jugoszlávia haderői. Az 1572-ben épített mecset az ország kulturális szimbóluma volt.

Bosznia az 1990-es években súlyos veszteségeket szenvedett az évekig tartó jugoszláv háborúban. A Boszniai Iszlám Unió adatai szerint összesen 614 mecsetet, 218 imahelyiséget, 69 Korán-iskolát, 37 sírt és négy dervispihenőt romboltak le. A mecsetek közül 534-et a szerb haderők pusztítottak el, míg 80-at a horvátok. Közülük legjelentősebb a Ferhadija mecset, más néven Ferhat Pasa mecset volt, ami a jelenlegi boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában található.

15 évnyi restaurálás után a Ferhadija mecset is megnyílt, mégpedig ugyanazon a napon, amelyiken lerombolták: május 7-én. A helyreállítási munkákat a Boszniai Iszlám Unió kezdte el, majd anyagi erőforrások híján 2014-től a TIKA (Török Együttműködési és Koordiánációs Ügynökség) vette át. Az új mecset alapkövének lehelyezésekor a szerb szélsőségesek tüntetést szerveztek.

ferhadija_mecset_2.jpg

A Ferhadija Mecset romjait nézik a helybéliek néhány nappal a lerombolása után. Jobbra a mecset alapítójának Ferhat Szokolovics pasának a síremléke látható.

Az 1579-ben épült Ferhadija Mecset az oszmán kori iszlám építészet európai szinten is kiemelkedő alkotása, építtetője után Ferhát Pasa Mecsetnek is nevezik. Ferhat Szokolovics pasa neves katonai vezető és államférfi volt, Bosznia első beglerbége. Az épületet Mimar Sinan, az Oszmán Birodalom vezető építészének egyik tanítványa tervezte. Az épületegyütteshez a mecseten kívül udvar, temető és három türbe is tartozott. Az udvar közepén álló rituális mosakodásra is szolgáló kút a közeli Šadrvan nevű forrásból kapta a vizet.

ferhadija_mecset3.jpg

Az eredeti mecsetet 1950-ben Bosznia világöröksége részének nyilvánították és egészen lerombolásáig az UNESCO védelme alatt állt.

Forrás:

 

 

Ma van a Mecsetek Napja Tovább
28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat

1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.
szarajevo_temeto.jpg
Boszniában közel 60 ezer ilyen hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva, egy részüket régészek gyűjtötték össze a múzeum épülete köré. A sírkövek tanúi voltak annak, hogy a második világháború idején horvát nacionalisták itt akasztották fel a fasiszta rezsim politikai ellenfeleit. A sugárút akkor még Ante Pavelićnak, a horvát usztasamozgalom megalapítójának, a náci Németország által fenntartott Független Hor​​vát Állam vezetőjének nevét viselte. 1945. április 6-án aztán Tito nevét kapta meg a főút, és azt viseli mind a mai napig. A név túlélte Jugoszlávia széthullását, a rendszerváltást és Szarajevó ostromát is 1992-96 között.
A cikk teljes egészében itt olvasható.

28 éve kezdődött Szarajevó ostroma, a koronavírus-járvány pedig újra elhozta a kijárási tilalmat Tovább
süti beállítások módosítása