

Kik voltak a bogumilok? Miben hittek, és miért váltak tanításaik Európa-szerte népszerűvé a középkorban? Hogyan kerültek a Balkánra, mit hagytak hátra és miért tekinti őket ma sok bosnyák spirituális őseinek? - erről írtam a Műértő tavaszi számában...
Hiába UNESCO-világörökségi terület, nem özönlenek oda a turisták, és ezeknek a hatalmas sírköveknek a képei nem árasztják el az utazási magazinok borítóját. Pedig az egyiptomi piramisoktól a kínai agyaghadseregig számos példát látunk arra, hogy különböző temetkezési szokások tárgyi emlékei milyen karriert képesek befutni mind a művészettörténetben, mind a nemzetközi turizmusban.Azt hinnénk, hogy mintegy 70 ezer hatalmas, ráadásul művészien faragott, illetve vésett kőtömböt - ami négy ország területét borítja be a Balkánon mintegy 3300 helyszínen szétszórva - észre lehet venni. Az európai politikusok, művészeti és turisztikai szakemberek, valamint a nyaralni vágyó turisták azonban együttesen bebizonyítják, hogy ez nem feltétlenül így van.
Magát a monolitot a helyiek stećaknak hívják (ejtsd: sztecsak), ami valószínűsíthetően a délszláv stajati (állni) igéből ered, de nevezik alvó- vagy tanúköveknek is. A különböző méretű stećci (a stećak többesszáma, ejtsd: sztecsci) megjelenése meglepően antropomorf. Némelyik azt az illúziót kelti, hogy az elhunyt benne nyugszik - de valójában nem szarkofágok, hanem tömör sziklatömbök, amiket sírok fölé emeltek. Mellettük pedig megjelennek álló oszlopok is, sőt, kő-emberfigurák is, mintha a békében nyugvó nép néhány tagja éppen most támadna fel az utolsó ítéletre. És vannak köztük hatalmas kőfeszületek, amik egyértelművé teszik az itt nyugvók vallását. A kereszt egyben a leggyakoribb díszítőmotívum is a sírokon...
A folytatáshoz vegyétek meg a lapot!
Még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapították az Iszlám Teológia és Vallásjog Iskoláját, amiből a későbbi egyetemi kar kifejlődött. Bár az osztrák-magyar birodalom túlnyomórészt katolikus volt, bizonyos vallási és kulturális autonómiát biztosított a boszniai muszlimoknak, az iskolát pedig az osztrák hatóságok jóváhagyták, sőt, részben finanszírozták. Az épületet a kor vezető osztrák építészei tervezték. Az eredmény mór stíluselemeket mutató, vonzó és színes épület lett.
Az első világháború után Bosznia a jugoszláv királyság részévé vált, és a kart átnevezték az Iszlám Teológia Iskolájává. A második világháború után Jugoszlávia a vallásokkal nem túl barátságos "kommunista köztársasággá" vált. Az iskolát másik épületbe költöztették, az eredeti épületet pedig városi múzeummá alakították. Idővel azonban a kommunista Jugoszlávia konszolidálódott, és 1977-ben az iskolát Iszlám Teológiai Karrá nevezték át.
A kommunizmus összeomlása és a boszniai háború után a Kar visszatért eredeti épületébe, ezúttal Iszlám Tudományok Kara néven. A háború alatt az épület károkat szenvedett, az eredeti állapotot nemzetközi adományokból állították helyre.
Az Kar mára a Szarajevói Egyetem többi karával egyenlő fontosságúvá, és az iszlám felsőoktatás legjelentősebb intézményévé vált Délkelet-Európában. Szarajevó több mint négy évszázadon át híres volt mint iszlám oktatására és tudására büszke város. Szarajevó a történelem bizonyos időszakaiban Bosznia 70 medreszéből tizenkettőnek, valamint több más iszlám oktatási intézménynek adott otthont. Ma az Iszlám Tudományok Kara biztosítja, hogy Szarajevó továbbra is fontos név az iszlám tudás és az akadémia nemzetközi térképén, különösen a Balkán régiójában.
Az Iszlám tudományok Kara nemcsak a legidősebb ilyen intézmény Európában, de egyben a kontinens legfontosabb felsőfokú iszlám oktatási és kutatóintézete. A Kar teljesen megfelel az európai felsőoktatási normáknak, miközben hű marad a hagyományos iszlám oktatás eszméihez és céljaihoz. A karon végzettek felkészültek arra, hogy iszlám tudományokat oktassanak akár vallási, akár állami iskolában - miközben ők maguk egyszerre iszlám vallástudósok és európai értelmiségiek.
A boszniai muszlimok - akárcsak az albán muszlim közösség -. évszázadok óta hiteles, Európában élő muszlim nép, bár még nem váltak teljes mértékben híddá a nyugati és az iszlám érdekek között. A Kar éppen ezt a sokszínűséget és kihívást képviseli.
Az Iszlám Tudományok Kara nemcsak Bosznia és a szomszédos országok hallgatóit vonzza, de egyre többen érkeznek ide a világ minden tájáról. A háború után a Kar iránt nem-muszlim látogatók is érdeklődni kezdtek, köztük amerikai nagykövetek, valamint diplomaták Törökországból, Iránból, Nagy-Britanniából, az EU-ból, Egyiptomból, Katarból, Oroszországból és más országokból. Az Iszlám Tudományok Kara kapcsolatot tart és együttműködik az Oxford Egyetemmel és a kairói Al-Azharral.
Ahogy az iszlamofóbia egyre nagyobb teret nyert az európai kontinensen, a Kar megnyitotta kapuit azok előtt, akik az alapfokú kurzus iránt érdeklődtek - benne olyan tárgyakkal, mint Az iszlám alapelvei vagy Oszmán kori történelem. Ezt a speciális tanfolyamot évente egyszer, három hónapig tartják. Ha van elég érdeklődő, a tanfolyamot bosnyák és angol nyelven is indítják. Szarajevóban egyre több külföldi él, köztük újságírók, külföldi hallgatók, turisták, nemzetközi diplomaták és családjaik, humanitárius dolgozók, az ENSZ civil szektorának munkatársai és békeaktivisták. Közülük is szeretnék sokan megismerni az iszlámot, nemcsak a helyi lakosok. Zbigniew Wojdyla lengyel állampolgár - aki a nemzetközi kapcsolatok terén végzett munkája miatt él Szarajevóban - így magyarázza az alapfokú tanfolyam iránti érdeklődését: „Lengyelországban élnek tatár származású muszlimok, így bizonyos mértékig már ismertem az iszlám kultúrát. A Karon megismerhetem a szintén szláv háttérrel rendelkező itteni muszlimokat."
A kar jó kapcsolatot ápol a katolikus, keleti ortodox és zsidó középiskolákkal. Mivel Bosznia sok vallási hagyománynak ad otthont, a Kar fontosnak tartja a jó vallásközi kapcsolatok előmozdítását. Ahmed Alibašić a Kar rendes professzora, többek között az alap bevezető tanfolyam egyik oktatója. Szakterülete a nemzetközi politika, a diplomácia és az iszlám civilizáció története. Számos nyilvános vallásközi párbeszédben vett részt. Kijelentette: "Bár a boszniai muszlimok által gyakorolt megoldásokat nem lehet egyszerűen másolni máshol, a nyugat-európai muszlimoknak tanulmányozniuk kell intézményeinket és szellemi örökségünket, és le kell vonniuk a közelmúlt tanulságaiként, hogy az elszigeteltség egyenlő a pusztítással."
A boszniai muszlimok - valódi értelemben - hídnak számítanak Európa és az iszlám világa között. A Kar képviseli ezt a kapcsolatot, és továbbra is a jobb megértés elérésén fáradozik, nemcsak tudományos kurzusain keresztül, hanem a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségével, valamint azzal, hogy örömmel lát minden vallású és nemzetiségű embert az iszlámról szóló bevezető tanfolyamon. Valamint továbbra is az iszlám tanulmányok elsőszámú felsőoktatási intézménye azok számára, akik ilyen irányú diplomát kívánnak szerezni.
A szerző:
Amir Telibećirović Szarajevóban született és nevelkedett fel. Újságíró, a volt Jugoszlávok államok számos nyomtatott és online médiumának szerzője. Emellett idegenvezetőként dolgozik a Balkán régióban. A Szarajevó ostroma, 1992-1996 című könyv szerzője.
2018-ban Bosznia a Mecsetek Napjává nyilvánította május 7-ét. A Ferhadija mecsetet, az ország egyik legnevezetesebb emlékművét 1993-ban ezen a napon rombolták le Banja Lukában az úgynevezett Harmadik Jugoszlávia haderői. Az 1572-ben épített mecset az ország kulturális szimbóluma volt.
Bosznia az 1990-es években súlyos veszteségeket szenvedett az évekig tartó jugoszláv háborúban. A Boszniai Iszlám Unió adatai szerint összesen 614 mecsetet, 218 imahelyiséget, 69 Korán-iskolát, 37 sírt és négy dervispihenőt romboltak le. A mecsetek közül 534-et a szerb haderők pusztítottak el, míg 80-at a horvátok. Közülük legjelentősebb a Ferhadija mecset, más néven Ferhat Pasa mecset volt, ami a jelenlegi boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában található.
15 évnyi restaurálás után a Ferhadija mecset is megnyílt, mégpedig ugyanazon a napon, amelyiken lerombolták: május 7-én. A helyreállítási munkákat a Boszniai Iszlám Unió kezdte el, majd anyagi erőforrások híján 2014-től a TIKA (Török Együttműködési és Koordiánációs Ügynökség) vette át. Az új mecset alapkövének lehelyezésekor a szerb szélsőségesek tüntetést szerveztek.
Az 1579-ben épült Ferhadija Mecset az oszmán kori iszlám építészet európai szinten is kiemelkedő alkotása, építtetője után Ferhát Pasa Mecsetnek is nevezik. Ferhat Szokolovics pasa neves katonai vezető és államférfi volt, Bosznia első beglerbége. Az épületet Mimar Sinan, az Oszmán Birodalom vezető építészének egyik tanítványa tervezte. Az épületegyütteshez a mecseten kívül udvar, temető és három türbe is tartozott. Az udvar közepén álló rituális mosakodásra is szolgáló kút a közeli Šadrvan nevű forrásból kapta a vizet.
Az eredeti mecsetet 1950-ben Bosznia világöröksége részének nyilvánították és egészen lerombolásáig az UNESCO védelme alatt állt.
Forrás: