Kérdés: 

Mit tehetnek azok a muszlim nők, akiket molesztáltak, és az erőszak után teherbe estek? Megengedett nekik, hogy elvetessék a magzatukat vagy nem?

Válasz:

Dicsőség Allahnak.

Mivel a muszlimok annyira meggyengültek és annyiszor megalázták őket a földjükkel és a becsületükkel kapcsolatban is, bárki játékszerévé váltak. A nemzetek egymást hívják, hogy minden oldalról támadják őket. Sok muszlim nő vált az emberiség ilyen söpredék farkasainak a játékszerévé, akik nem félik sem Istent, sem mást. Ahogy ez történt Bosznia-Hercegovinában, a Fülöp-szigeteken, Csecsniában vagy Eritreában, és az arab világ több elviselhetetlen rendszerének börtöneiben is.

Vegyük sorra a megerőszakolt asszonyt illető pontokat:

1. A megerőszakolt nő és sorstársai, akik mindent megtettek, hogy ellenálljanak, nem követtek el bűnt, mert erőszakkal kerültek a helyzetbe. És azok, akik erőszakot szenvednek el, még az istentagadás bűnében sem vétkesek, ami súlyosabb bűn, mint a zina (törvénytelen szexuális kapcsolat). Allah azt mondja: “...kivéve azt, akit kényszerítenek, de a szíve elégedett a hittel” [A méh szúra:106]. A Próféta (Isten békéje legyen vele) azt mondta: “Allah megbocsátott a népemnek a hibáiért, azért, amiket elfelejtettek, és amikbe kényszerítették őket.” (Ibn Madzsah, A válás könyve, 2043.). A megerőszakolt muszlim nő jutalmat fog kapni azért, hogy a csapást türelemmel viseli, ha Istennél keresi a jutalmat az őt ért kár miatt. “Nem éri a muszlimot sem nehézség, sem kimerültség, aggodalom vagy bánat, még egy tövisszúrás sem érheti, ami hibát Allah ne engesztelne majd ki.” (al-Bukhaari és Muszlim).
2. A muszlim fiatalemberek igyekezzenek az ilyen nőket feleségül venni, hogy megvigasztalják őket és csökkentsék a fájdalmukat, és hogy kárpótolják őket az értékes szüzességük elvesztéséért.
3. Ami az abortuszt illleti: az abortusszal kapcsolatos fő elv az, hogy haram (bűn) és ezért nem megengedett a megfoganás pillanatától, mikortól új élet keletkezik, “és aztán azt egy biztonságos helyre helyeztük” [Küldöttek szúra: 21], értsd, a méhbe. 
4. Vannak tudósok, akik szerint megengedett az abortusz a terhesség első negyven napjában. Néhány tudós egészen addig engedi, amíg a lelket az embrióba lehelik (azaz a terhesség első 120 napja alatt). Minél erősebb a kifogás, minél tisztább az abortusz szándékának az oka, és minél hamarabb történik meg, lehetőleg 40 napon belül, annál helyénvalóbb ez az engedmény.
5. Kétségkívül, ha gonosz ellenség tesz erőszakot, az erős ok arra, hogy a muszlim nő és a családja abortuszt kérjen. Hiszen ő gyűlölni fogja a magzatot, ennek a támadásnak az eredményét, és meg akar majd tőle szabadulni. Tehát szükségszerű, hogy engedményt kapjon, különösen a terhesség korai szakaszában.
6. Mindazonáltal semmi rossz nincs abban, ha a muszlim nő, aki ezt a katasztrófát elszenvedte, meg akarja tartani a magzatot, és nem kényszerítik arra, hogy elvetesse. Ha úgy rendeltetett, hogy a méhében maradjon a szokásos ideig, és megszüli, akkor a gyermek muszlim lesz, és a Próféta azt mondta, hogy minden újszülött a fitra állapotában (az ember természetes állapota) van (al-Bukhari). A fitra a tauhid (egyistenhit) állapota, azaz az iszlám. A vallásjog kimondja, hogy ha a szülők különböző vallásúak, akkor a gyerek a jobb vallást kövesse. Ez akkor érvényes, ha ismerjük az apát, de mi a helyzet akkor, ha az apa ismeretlen? A gyermek kétségkívül muszlim, így a muszlim társadalom kötelessége gondoskodni róla és felnevelni, költeni rá és jól tartani. Nem hagyhatják ezt a terhet a szegény szenvedő anyára.
7. Az iszlám egyik alapvető elve, hogy a stresszt és a nehézségeket el kell kerülni, tehát ha a muszlim lány, aki szeretne tiszta maradni, brutális agressziót szenvedett el, és fél annak következményeitől - a becsülete és a tekintélye elvesztésétől, hogy kiközösítik vagy egyéb kár éri, esetleg megölik, vagy fél a lelki és idegi betegségektől, esetleg attól, hogy elveszíti a józan eszét, vagy esetleg attól, hogy a családjára szégyent hoz egy olyan üggyel, amiben nem is bűnös, vagy hogy a gyerek nem talál biztonságos helyre -, én azt mondom, hogy ebben az esetben semmi rossz nincs abban, ha elveteti a magzatot, mielőtt a lelket belélehelik, különösen manapság, mikor könnyű a terhességet megállapítani. A fejlett orvosi eszközökkel a terhesség már az első héten kimutatható. Minél hamarabb kivitelezik az abortuszt, annál helyénvalóbb ez az engedmény.

És Allah tudja legjobban.

A fatva eredetije: https://islamqa.info/en/answers/13317/abortion-of-pregnancy-resulting-from-rape

Rövidített fordítás.

Hogyan lesz a privilégiumból tiltás? Nemcsak az iszlám vallásgyakorlatra jellemző, hogy a nőknek adott engedményeket a mindennapokban ellenük fordítják. Az elmúlt évben nagy port kavart fel, hogy sok mecsetbe - a járványra hivatkozva - nem engedték be a nőket imádkozni. Azaz a létszámkorlátnak úgy igyekeztek megfelelni a közösségek, hogy csak őket küldték haza. Más helyeken ez járvány nélkül is bevett gyakorlat volt, például sok helyen helyhiányra hivatkozva eleve csak a férfiak látogathatják a pénteki imát. Az Amaliah oldal egyik szerzőjének, Rumaysának a cikkét fordítottam le:

Beszéljünk arról, amit a Próféta ﷺ a mecsetben imádkozó nőkkel kapcsolatban mondott:

„Az imádkozás (szalah) számára a legjobb hely az otthon legbelső részén található” (Musznad Ahmad)

És:

"Ne tartsuk távol Allah női szolgáit Allah mecseteitől" (Szahih Muszlim)

A mecsetben tartózkodó nőkkel kapcsolatos hadíszt illetően a legjobb megjegyzést, amit eddig láttam, egy tudós mondta:

"Tegyék a férfiak, amit parancsoltak nekik, és a nők is tegyék azt, amit parancsoltak nekik."

Részletesebben: a férfiak ne akadályozzák meg a nőket, hogy a mecsetbe mehessenek. Gondoskodjanak arról, hogy a mecsetnek, amiért felelősek, legyen női részlege. És a nők gondoskodjanak arról, hogy inkább otthon imádkozzanak.

Úgyis fogalmazhatnánk: „Egyik nem sem parancsolhatja meg a másik nemnek, hogy ezen hadíszok szavai szerint cselekedjenek” - mindenki magáért felelős, nem igaz? Egyáltalán nem. Lássuk, miért.

 A hadiszok magyarázata

Az írás elején említett két hadísz közül az elsőben - az otthonának legbelső részében imádkozó nőkhöz címzettben - nincs parancs. Ez egyszerűen leírja, hogy jobb, ha a nők otthon imádkoznak. Ezzel szemben a férfiaknak címzett hadísz parancsot fejez ki - a férfiaknak nem szabad megakadályozniuk a nőket a mecsetbe járástól, ez egyértelmű tiltást jelent.

Ezenkívül az otthon imádkozó nőkkel kapcsolatos hadísz Allah jogaival függ össze. Tehát a hadíszban adott ajánlás a női szolga és Isten között magánjellegű. Senki, csupán Isten parancsolhatja meg egy nőnek, hogy cselekedjen ez alapján. A második hadísz a nők férfiakkal szemben fennálló jogaival kapcsolatos. A tudósok szerint azok a bűnök, amelyekkel az emberek egymás jogait sértik, súlyosabbak, mint azok, amelyek egy személy és Allah között vannak, mivel Allah végtelenül megbocsátó.

A férfiaknak tehát biztosítaniuk kell a nők jogait azzal, hogy nem akadályozzák őket Allah mecsetében.
Sőt, ha a nő joga nem teljesül, akkor kérheti azt.

 A hadísz kontextusa

Ha egy hadíszt vizsgálunk, fontos megérteni annak összefüggéseit: A Próféta ﷺ egyszer leírta a mecsetben való imádkozás előnyeit a szahaba egy csoportjának. A nők megszólaltak, és panaszkodtak, hogy mivel a kisgyerekekkel otthon töltötték az idejüket, nem mindig tudtak ellátogatni a mecsetbe, és ezért megfosztották őket ettől a jutalomtól. A Próféta ﷺ vigasztalásként mondta nekik, hogy ugyanolyan nagy jutalmat kapnak azért, ha otthon imádkoznak. A nőknek tett engedmény, miszerint nem kötelesek imádkozni a mecsetben, az iszlám bölcsességéből fakad; előfordulhat, hogy egy személynek otthon kell maradnia a gyermekek gondozásához. El tudod képzelni azokat a nehézségeket, amelyek akkor merülnének fel, ha mindenkinek el kellene mennie a mecsetbe, és mennyire mellőzötteknek éreznék magukat azok a nők, akik nem tudnak részt venni?

A második hadíszban kiadott tilalom szerint való cselekvés fontosságát kiemeli, hogy Umar ibn al-Khattab (a második kalifa) felesége annak ellenére is elment a mecsetbe, hogy Umar ezzel szemben kifejezte nemtetszését.
Beszámolók szerint ő ezt a Próféta ﷺ egy másik társával vitatta meg, amelyben megkérdezte ezt a társat, megértette-e, hogy Umar miért nem akadályozza meg őt abban, hogy a mecsetbe menjen. A másik társ azt válaszolja, Allah küldöttének kijelentése miatt:

" Ne akadályozzuk Allah női szolgáit abban, hogy Allah mecsetjébe menjenek" (Bukhari)

Egy nő kitiltása a mecsetből aláássa a nő azon képességét, hogy önállóan helyes döntéseket hozzon, abszurd módon azt mutatva, hogy a közösségnek kell meghoznia helyette a jó döntéseket. Mintha nem lehetne megbízni a nőkben, hogy hívő módjára helyesen választanak. Ez a szemlélet teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a nők Allah szolgái, és saját kapcsolatuk vannak Allahhal. Továbbá úgy tűnik, hogy ez a szemlélet egyértelműen elüt Allah többi igazságos parancsolatától; mintha valami szerencsétlen véletlen lenne, ami szép vallásunkra ragadt a történelem folyamán.

„A nőket képesek az élet minden területén önállóan működni a mecset kivételével” - ez egy olyan mondat, aminek nincs értelme, és egyáltalán nem kellene léteznie.

Összefoglalás

Ha egy nő nem veszi figyelembe az első hadísz ajánlását, ahhoz semmi köze senkihez, ez Isten és közte van. Ha egy férfi nem felel meg a második hadísz parancsának, akkor a muszlim közösségben mindenki ügyévé válik, hogy ezt a kérdést tiszteletteljesen felvesse, és biztosítsa, hogy a muszlim nők megkapják jogaikat.

Forrás:

https://www.amaliah.com/post/24725/sister-better-pray-home-response

Muszlim vallási vezető, az iszlám tudományok professzora és vallásközi aktivista. Az Észak-Amerikai Iszlám Társaság (ISNA) elnöke volt két terminuson keresztül. Ő lett az első női és az első revert elnök. A New York Times 2010-ben Így beszélt róla: "talán ő a legismertebb amerikai muszlim nő".

1993 májusában tartották a szépségversenyt az ostromlott város egyik pincéjében. A fellépő tinédzserek némelyikén karcolások látszottak ott, ahol az orvlövészek golyói súrolták őket.

A versenyt a muszlim családból származó 17 éves Inela Nogic nyerte meg, aki édesanyja unszolására nevezett be. Ahelyett, hogy beszédében világbékét kívántak volna, a versenyzők egy hosszú molinót feszítettek ki a színpadon: Ne engedjétek, hogy megöljenek minket!

 Az eseményről amatőr felvétel készült, amit később Bill Carter használt fel Miss Sarajevo című dokumentumfilméjben. A filmkockák megjelennek a U2 azonos című dalának videóklipjében is.