1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?
A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.
A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.
Boszniában közel 60 ezer ilyen hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva, egy részüket régészek gyűjtötték össze a múzeum épülete köré. A sírkövek tanúi voltak annak, hogy a második világháború idején horvát nacionalisták itt akasztották fel a fasiszta rezsim politikai ellenfeleit. A sugárút akkor még Ante Pavelićnak, a horvát usztasamozgalom megalapítójának, a náci Németország által fenntartott Független Horvát Állam vezetőjének nevét viselte. 1945. április 6-án aztán Tito nevét kapta meg a főút, és azt viseli mind a mai napig. A név túlélte Jugoszlávia széthullását, a rendszerváltást és Szarajevó ostromát is 1992-96 között.
