A válasz röviden: a hanafi iskola követőit érdekli. A négy medheb közül ugyanis egyedül a hanafi az, ami egyértelműen az első feleség beleegyezéséhez köti a második házassági szerződés érvényességét. De hiába ez a domináns iskola Európa történelmi muszlim országaiban, a kontinensen működő mecsetekben gyakran távolabbi kultúrák elképzelései érvényesülnek.

Az új vallással más kultúrába is csöppenünk

Ha ma egy európai érdeklődő nő felveszi az iszlámot, az a legritkább, hogy saját kultúrkörén belül tudja majd az életét irányítani. Habár léteznek magyar, lengyel és román mecsetek, ráadásul Bosznia-Hercegovina és Albánia sincsen messze, sokan mégis hirtelen arab alapítású mecsetben találják magukat, és ott is fognak házasságot kötni.

Ezekben a mecsetekben ugyan hamar megbarátkoznak egyes európai szokásokkal az odajáró férfiak - például azzal, hogy lehet szűk farmerben is imádkozni, hogy lehet nőkkel közös térben időt tölteni, a mecset előtt beszélgetni velük. De körömszakadtáig védeni fogják azt az álláspontot, hogy egy férfi négy feleséget vehet magának, és ebbe senkinek nincs beleszólása. Ha ma egy európai nő ezzel kapcsolatban kérdéseket tesz fel, leggyakrabban azt a rövid választ kapja, hogy "nem tilthatjuk meg azt, amit Allah megengedett". Ha egy nőnek nem tetszik, hogy a férje új feleséget vett magához, legfeljebb elválhat (ha ezt előre beleíratta a házassági szerződésbe), de az új frigyet megakadályozni semmilyen eszközzel nem tudja.

Ezzel a logikával több probléma is van. Az külön cikk tárgya lesz, hogyan hangol össze a mecset egy ilyen házasságot az adott ország jogrendszerével, ami tiltja és büntetni a poligámiát. De már az iszlám keretein belül is gond adódik, hiszen a szabályok után érdeklődőt mindig fel kellene világosítani a valláson belüli véleménykülönbségekről, a különböző iskolák eltérő álláspontjáról, hogy a hívő szabadon választhasson. 

Mit mond a hanafi iskola?

A hanafi medheb a négy hagyományos iszlám iskola közül a legnagyobb, a világon élő összes muszlim több mint harmada követi. Ami az európaiak számára lényeges, hogy ez volt az oszmán birodalom vezető vallási iskolája is, ma pedig domináns többek között Törökországban, a balkáni országokban és a szláv muszlim közösségekben, azaz a hozzánk földrajzilag és kulturálisan legközelebb eső területen. Tehát ha az iszlámmal kapcsolatos gyökereinket keressük, érdemes ennek a medhebnek az álláspontjával megismerkednünk először.

Természetesen itt is kaphatunk különböző válaszokat attól függően, hogy melyik mecsethez fordulunk. Hiába domináns Egyiptomban is a hanafi iskola, a Dar al-Ifta honlapján található fatvában azt fogjuk olvasni, hogy a második házasság megkötéséhez nem szükséges az első feleség beleegyezése. Ha azonban betérünk szinte bármelyik bosnyák mecsetbe, vagy éppen a Magyar Iszlám Közösség valamelyik intézményébe, ott egyértelművé fogják tenni, hogy nincs második házasság az első feleség írásbeli, tanúkkal ellátott engedélye nélkül. Ezek az országok és mecsetek mind az 1917. évi Ottomán Családjogi Törvényre vezetik vissza az intézkedéseiket. Ez a törvény megengedte, hogy a feleség beiktasson egy olyan cikkelyt a házassági szerződésbe, ami megtiltja, hogy a férje második feleséget vegyen. 

Mi a megoldás?

Valójában sehol sem elegendő egyetlen mecset tanításaira, egyetlen tanító véleményére vakon hagyatkozni, de ma Magyarországon ez egyenesen életveszélyes. Hiszen jelenleg nálunk az iszlám nem rendelkezik olyan gyökerekkel, ami társadalmi normává tenné az iszlám életmódot. A vallást felvevő nőtől gyakran elhatárolódik a családja, elhagyják a barátai, így könnyen elszigetelődik eredeti közösségétől. Ilyen körülmények között rendkívül kiszolgáltatottá válik a legkülönbözőbb kultúrából ideszármazott tanításoknak, a különböző politikai csoportoknak, az önjelölt tanítóknak. Egyetlen vallási véleményt követve nem mindig fogja tudni időben megkülönböztetni, melyik vallási szabály lesz észszerű és működőképes saját, személyes életvezetésében, és abban a közösségben, amihez valójában tartozni szeretne. Tehát addig is, amíg új egyensúlyt talál, érdemes körülnézni, tájékozódni és megtalálni azt a forrást, aminek a tanításai leginkább megközelítik a társadalmi normáinkat.

Lénárd Anna

Hogyan lesz a privilégiumból tiltás? Nemcsak az iszlám vallásgyakorlatra jellemző, hogy a nőknek adott engedményeket a mindennapokban ellenük fordítják. Az elmúlt évben nagy port kavart fel, hogy sok mecsetbe - a járványra hivatkozva - nem engedték be a nőket imádkozni. Azaz a létszámkorlátnak úgy igyekeztek megfelelni a közösségek, hogy csak őket küldték haza. Más helyeken ez járvány nélkül is bevett gyakorlat volt, például sok helyen helyhiányra hivatkozva eleve csak a férfiak látogathatják a pénteki imát. Az Amaliah oldal egyik szerzőjének, Rumaysának a cikkét fordítottam le:

Beszéljünk arról, amit a Próféta ﷺ a mecsetben imádkozó nőkkel kapcsolatban mondott:

„Az imádkozás (szalah) számára a legjobb hely az otthon legbelső részén található” (Musznad Ahmad)

És:

"Ne tartsuk távol Allah női szolgáit Allah mecseteitől" (Szahih Muszlim)

A mecsetben tartózkodó nőkkel kapcsolatos hadíszt illetően a legjobb megjegyzést, amit eddig láttam, egy tudós mondta:

"Tegyék a férfiak, amit parancsoltak nekik, és a nők is tegyék azt, amit parancsoltak nekik."

Részletesebben: a férfiak ne akadályozzák meg a nőket, hogy a mecsetbe mehessenek. Gondoskodjanak arról, hogy a mecsetnek, amiért felelősek, legyen női részlege. És a nők gondoskodjanak arról, hogy inkább otthon imádkozzanak.

Úgyis fogalmazhatnánk: „Egyik nem sem parancsolhatja meg a másik nemnek, hogy ezen hadíszok szavai szerint cselekedjenek” - mindenki magáért felelős, nem igaz? Egyáltalán nem. Lássuk, miért.

 A hadiszok magyarázata

Az írás elején említett két hadísz közül az elsőben - az otthonának legbelső részében imádkozó nőkhöz címzettben - nincs parancs. Ez egyszerűen leírja, hogy jobb, ha a nők otthon imádkoznak. Ezzel szemben a férfiaknak címzett hadísz parancsot fejez ki - a férfiaknak nem szabad megakadályozniuk a nőket a mecsetbe járástól, ez egyértelmű tiltást jelent.

Ezenkívül az otthon imádkozó nőkkel kapcsolatos hadísz Allah jogaival függ össze. Tehát a hadíszban adott ajánlás a női szolga és Isten között magánjellegű. Senki, csupán Isten parancsolhatja meg egy nőnek, hogy cselekedjen ez alapján. A második hadísz a nők férfiakkal szemben fennálló jogaival kapcsolatos. A tudósok szerint azok a bűnök, amelyekkel az emberek egymás jogait sértik, súlyosabbak, mint azok, amelyek egy személy és Allah között vannak, mivel Allah végtelenül megbocsátó.

A férfiaknak tehát biztosítaniuk kell a nők jogait azzal, hogy nem akadályozzák őket Allah mecsetében.
Sőt, ha a nő joga nem teljesül, akkor kérheti azt.

 A hadísz kontextusa

Ha egy hadíszt vizsgálunk, fontos megérteni annak összefüggéseit: A Próféta ﷺ egyszer leírta a mecsetben való imádkozás előnyeit a szahaba egy csoportjának. A nők megszólaltak, és panaszkodtak, hogy mivel a kisgyerekekkel otthon töltötték az idejüket, nem mindig tudtak ellátogatni a mecsetbe, és ezért megfosztották őket ettől a jutalomtól. A Próféta ﷺ vigasztalásként mondta nekik, hogy ugyanolyan nagy jutalmat kapnak azért, ha otthon imádkoznak. A nőknek tett engedmény, miszerint nem kötelesek imádkozni a mecsetben, az iszlám bölcsességéből fakad; előfordulhat, hogy egy személynek otthon kell maradnia a gyermekek gondozásához. El tudod képzelni azokat a nehézségeket, amelyek akkor merülnének fel, ha mindenkinek el kellene mennie a mecsetbe, és mennyire mellőzötteknek éreznék magukat azok a nők, akik nem tudnak részt venni?

A második hadíszban kiadott tilalom szerint való cselekvés fontosságát kiemeli, hogy Umar ibn al-Khattab (a második kalifa) felesége annak ellenére is elment a mecsetbe, hogy Umar ezzel szemben kifejezte nemtetszését.
Beszámolók szerint ő ezt a Próféta ﷺ egy másik társával vitatta meg, amelyben megkérdezte ezt a társat, megértette-e, hogy Umar miért nem akadályozza meg őt abban, hogy a mecsetbe menjen. A másik társ azt válaszolja, Allah küldöttének kijelentése miatt:

" Ne akadályozzuk Allah női szolgáit abban, hogy Allah mecsetjébe menjenek" (Bukhari)

Egy nő kitiltása a mecsetből aláássa a nő azon képességét, hogy önállóan helyes döntéseket hozzon, abszurd módon azt mutatva, hogy a közösségnek kell meghoznia helyette a jó döntéseket. Mintha nem lehetne megbízni a nőkben, hogy hívő módjára helyesen választanak. Ez a szemlélet teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a nők Allah szolgái, és saját kapcsolatuk vannak Allahhal. Továbbá úgy tűnik, hogy ez a szemlélet egyértelműen elüt Allah többi igazságos parancsolatától; mintha valami szerencsétlen véletlen lenne, ami szép vallásunkra ragadt a történelem folyamán.

„A nőket képesek az élet minden területén önállóan működni a mecset kivételével” - ez egy olyan mondat, aminek nincs értelme, és egyáltalán nem kellene léteznie.

Összefoglalás

Ha egy nő nem veszi figyelembe az első hadísz ajánlását, ahhoz semmi köze senkihez, ez Isten és közte van. Ha egy férfi nem felel meg a második hadísz parancsának, akkor a muszlim közösségben mindenki ügyévé válik, hogy ezt a kérdést tiszteletteljesen felvesse, és biztosítsa, hogy a muszlim nők megkapják jogaikat.

Forrás:

https://www.amaliah.com/post/24725/sister-better-pray-home-response

Még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapították az Iszlám Teológia és Vallásjog Iskoláját, amiből a későbbi egyetemi kar kifejlődött. Bár az osztrák-magyar birodalom túlnyomórészt katolikus volt, bizonyos vallási és kulturális autonómiát biztosított a boszniai muszlimoknak, az iskolát pedig az osztrák hatóságok jóváhagyták, sőt, részben finanszírozták. Az épületet a kor vezető osztrák építészei tervezték. Az eredmény mór stíluselemeket mutató, vonzó és színes épület lett.

Az első világháború után Bosznia a jugoszláv királyság részévé vált, és a kart átnevezték az Iszlám Teológia Iskolájává. A második világháború után Jugoszlávia a vallásokkal nem túl barátságos "kommunista köztársasággá" vált.  Az iskolát másik épületbe költöztették, az eredeti épületet pedig városi múzeummá alakították. Idővel azonban a kommunista Jugoszlávia konszolidálódott, és 1977-ben az iskolát Iszlám Teológiai Karrá nevezték át. 

A kommunizmus összeomlása és a boszniai háború után a Kar visszatért eredeti épületébe, ezúttal Iszlám Tudományok Kara néven. A háború alatt az épület károkat szenvedett, az eredeti állapotot nemzetközi adományokból állították helyre.

Az Kar mára a Szarajevói Egyetem többi karával egyenlő fontosságúvá, és az iszlám felsőoktatás legjelentősebb intézményévé vált Délkelet-Európában. Szarajevó több mint négy évszázadon át híres volt mint iszlám oktatására és tudására büszke város. Szarajevó a történelem bizonyos időszakaiban Bosznia 70 medreszéből tizenkettőnek, valamint több más iszlám oktatási intézménynek adott otthont. Ma az Iszlám Tudományok Kara biztosítja, hogy Szarajevó továbbra is fontos név az iszlám tudás és az akadémia nemzetközi térképén, különösen a Balkán régiójában.

Bosznia: kelet és nyugat kapuja

Az Iszlám tudományok Kara nemcsak a legidősebb ilyen intézmény Európában, de egyben a kontinens legfontosabb felsőfokú iszlám oktatási és kutatóintézete. A Kar teljesen megfelel az európai felsőoktatási normáknak, miközben hű marad a hagyományos iszlám oktatás eszméihez és céljaihoz. A karon végzettek felkészültek arra, hogy iszlám tudományokat oktassanak akár vallási, akár állami iskolában - miközben ők maguk egyszerre iszlám vallástudósok és európai értelmiségiek.

A boszniai muszlimok - akárcsak az albán muszlim közösség -. évszázadok óta hiteles, Európában élő muszlim nép, bár még nem váltak teljes mértékben híddá a nyugati és az iszlám érdekek között. A Kar éppen ezt a sokszínűséget és kihívást képviseli.

Alapfokú iszlám tanulmányok

Az Iszlám Tudományok Kara nemcsak Bosznia és a szomszédos országok hallgatóit vonzza, de egyre többen érkeznek ide a világ minden tájáról. A háború után a Kar iránt nem-muszlim látogatók is érdeklődni kezdtek, köztük amerikai nagykövetek, valamint diplomaták Törökországból, Iránból, Nagy-Britanniából, az EU-ból, Egyiptomból, Katarból, Oroszországból és más országokból. Az Iszlám Tudományok Kara kapcsolatot tart és együttműködik az Oxford Egyetemmel és a kairói Al-Azharral.

Ahogy az iszlamofóbia egyre nagyobb teret nyert az európai kontinensen, a Kar megnyitotta kapuit azok előtt, akik az alapfokú kurzus iránt érdeklődtek - benne olyan tárgyakkal, mint Az iszlám alapelvei vagy Oszmán kori történelem. Ezt a speciális tanfolyamot évente egyszer, három hónapig tartják. Ha van elég érdeklődő, a tanfolyamot bosnyák és angol nyelven is indítják. Szarajevóban egyre több külföldi él, köztük újságírók, külföldi hallgatók, turisták, nemzetközi diplomaták és családjaik, humanitárius dolgozók, az ENSZ civil szektorának munkatársai és békeaktivisták. Közülük is szeretnék sokan megismerni az iszlámot, nemcsak a helyi lakosok. Zbigniew Wojdyla lengyel állampolgár - aki a nemzetközi kapcsolatok terén végzett munkája miatt él Szarajevóban  - így magyarázza az alapfokú tanfolyam iránti érdeklődését: „Lengyelországban élnek tatár származású muszlimok, így bizonyos mértékig már ismertem az iszlám kultúrát. A Karon megismerhetem a szintén szláv háttérrel rendelkező itteni muszlimokat."

Vallásközi kapcsolatok és a megértés segítése

A kar jó kapcsolatot ápol a katolikus, keleti ortodox és zsidó középiskolákkal. Mivel Bosznia sok vallási hagyománynak ad otthont, a Kar fontosnak tartja a jó vallásközi kapcsolatok előmozdítását. Ahmed Alibašić a Kar rendes professzora, többek között az alap bevezető tanfolyam egyik oktatója. Szakterülete a nemzetközi politika, a diplomácia és az iszlám civilizáció története. Számos nyilvános vallásközi párbeszédben vett részt. Kijelentette: "Bár a boszniai muszlimok által gyakorolt megoldásokat nem lehet egyszerűen másolni máshol, a nyugat-európai muszlimoknak tanulmányozniuk kell intézményeinket és szellemi örökségünket, és le kell vonniuk a közelmúlt tanulságaiként, hogy az elszigeteltség egyenlő a pusztítással."

A boszniai muszlimok - valódi értelemben - hídnak számítanak Európa és az iszlám világa között. A Kar képviseli ezt a kapcsolatot, és továbbra is a jobb megértés elérésén fáradozik, nemcsak tudományos kurzusain keresztül, hanem a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségével, valamint azzal, hogy örömmel lát minden vallású és nemzetiségű embert az iszlámról szóló bevezető tanfolyamon. Valamint továbbra is az iszlám tanulmányok elsőszámú felsőoktatási intézménye azok számára, akik ilyen irányú diplomát kívánnak szerezni.

A szerző: 

Amir Telibećirović Szarajevóban született és nevelkedett fel. Újságíró, a volt Jugoszlávok államok számos nyomtatott és online médiumának szerzője. Emellett idegenvezetőként dolgozik a Balkán régióban. A Szarajevó ostroma, 1992-1996 című könyv szerzője.