Bár a lényeges elemek ugyanazok, a bosnyák mecset felosztása és szerkezete sokban eltér az arab mecsetekétől.

Az arab nők a legtöbb helyen megszokták, hogy az ő részük külön bejárattal rendelkező kis szoba, ahonnan általában sem látni, sem hallani nem lehet, mi történik a központi részen. A tényleges mecset valójában csak a férfiaké. Ott van a szószék (minbár), ahonnan a pénteki beszédet mondják, és az imafülke (mithráb) is, ami előtt az imádságot vezetik. Arab országokban ez a tér a nők számára láthatatlan, elérhetetlen. És sok helyen ez a szokás honosodik meg nálunk is az olyan mecsetekben, amiknek a vezetősége nem veszi figyelembe az eltérő európai társadalmi normákat.

A modern technikának köszönhetően ma már sok helyen kihangosítók és néha vetítések biztosítják, hogy a nők ne maradjanak teljes bizonytalanságban, ha a közösségi imát követni akarják. Ennek ellenére ritkán szoktam azzal az érzéssel távozni egy arab mecsetből, hogy ténylegesen része voltam az ummának. (Ennek nem feltétlenül nemi diszkrimináció az oka, mielőtt valaki ujjal kezdeni mutogatni. Hogy szerintem mi, azt megírom a következő posztban.)

Boszniában viszont egészen mást tapasztaltam, nemcsak kellemes meglepetés volt mecsetekben imádkozni, de kifejezetten felszabadító érzés is. Szarajevóban mindenütt csak alacsony fakorlát választja el a férfi és női részt egymástól. A női részből ugyanúgy lehet látni és átérezni a teljes szakrális teret, mint a férfiak részéről, ami ténylegesen azt az érzetet adja, hogy nők és férfiak egy közösséget alkotnak. 

A nők teljes természetességgel járnak mecsetbe, nem merül fel, hogy otthon maradni jobb lenne nekik. (Ugyanilyen természetességgel járnak egyébként dolgozni és kávéházakba is.)

A legtöbb mecset előtt van szabadtéri imahely a férfiak és nők számára is. A napi öt ima soron következőjét gyakran gyorsan kell végezni munka után, bevásárlás előtt, úton a gyerekért az oviba. Sokan nem bajlódnak azzal, hogy megkeressék a bejáratot. Nők és férfiak egyaránt jártukban-keltükben megállnak egy mecset előtt, és az udvaron végzik el a soron következő imát a leterített szőnyegeken. Ilyenkor nem zavarja a nőket, hogy esetleg mások láthatják őket. Láttam olyat is, hogy a benti részen ima után egy anyuka meg is szoptatta a csecsemőjét a közös térben.

Persze rákérdeztem bosnyák barátaimtól, hogy is van ez. Amir, aki körbevezetett Szarajevóban, nem értette a kérdést. Muszlim hívőként és újságíróként pontosan tudta, mi az arab szokás, viszont bosnyákként sosem jutott eszébe, hogy vallásos cselekedet lenne a nőket szeparálni. "Dehát a férfiak úgysem néznek oda" - mondta. És úgy tűnik, ez az elvárás itt a közösségi norma is egyben.

Muszlim vallási vezető, az iszlám tudományok professzora és vallásközi aktivista. Az Észak-Amerikai Iszlám Társaság (ISNA) elnöke volt két terminuson keresztül. Ő lett az első női és az első revert elnök. A New York Times 2010-ben Így beszélt róla: "talán ő a legismertebb amerikai muszlim nő".

A Téglagyárnak nevezett lakónegyed ma mintegy 5000 lakónak ad otthont Szarajevóban. A hely egyébként nem túl elegáns nevét a Monarchia idején itt működő rendkívül sikeres téglagyárról kapta. (August Braun üzeme évente több mint 2 millió téglát gyártott a birodalomnak.) De korántsem munkásnegyedről van szó: a háború előtt a jugoszláv hadsereg tisztjei és kegyelt pártfunkcionáriusok laktak ezekben a kockalakásokban, amiket közvetlenül az 1984-es téli olimpia előtt adtak át, és ahol - ahogy ma is - a sokadik emeletre már akkoriban is kábellift vitte fel a párthű elvtársakat. A látvány szokatlan, hiszen mi nem hegyoldalban képzeljük el a lakótelepet, legyen az bármennyire is elit, de hát Szarajevóban csak hegyoldal van... Mindenesetre ez ma a város egyik legelőkelőbb negyede, ahol azóta különféle színes muráliákkal próbálják élhetőbbé tenni a monoton betonfalak látványát.

Van itt bank, piac és nemcsak általános, de középiskola is. Ráadásul egyetemistákkal is mindig tele az utca, hiszen többek között mérnöki, fogorvosi és orvosi képzés is folyik a közelben. Üzletek, kormányzati épületek és nagykövetségek egymás után, egyszóval, a Téglagyár Negyedben élni menő dolognak számít. 

Csak éppen mecset nem volt sokáig, sőt, semmilyen vallási épület sem leszámítva a közeli temető kis keresztény kápolnáját. Az itt élő bosnyákok nemcsak muszlimok, de számos katolikus és ortodox keresztény is található közöttük. A munkahelyek, oktatási intézmények és üzletek pedig még több potenciális hívőt vonzanak ide. Mecsetet azonban nem építettek Tito idejében, az ostromnak kellett elkövetkeznie, hogy a lakóközösség saját kezébe vegye a kérdést.

Igen, a kilencvenes években kezdődött az ex-jugoszláv országokban is a vallási feléledés, bár ők ezt az időszakot nem úgy jelölik, ahogy mi: "a rendszerváltás után". Számukra ez már mindig is a "háború utáni" időszak lesz. Szarajevó embertelenül hosszú, négyéves ostroma alatt gyűlt össze a helyi vallásos gyülekezet, hogy egy üzlethelyiségben1994 februárjában megkezdjék a mecsethez tartozó közösség megalapítását.

Egymást követték a hétköznapi és ünnepi imák, a ramadán estéi és a Korán-órák - a közösség hamar kinőtte az átmeneti helyet. Végül 2003-ban adták be hivatalosan kérelmüket az önkormányzathoz, és hamarosan meg is kezdődött az űrállomásra emlékeztető futurisztikus mecset építése.

Az épület alapkövét végül 2008. március 28-án helyezték el. A Téglagyári Mecset semmilyen formában nem hasonlít az óváros történelmi szakrális helyeire, és nem találjuk meg benne az oszmán korra jellemző ornamentikát és kalligráfiát. Ha valamire emlékeztet, az az egykori kommunista rendszer lakótelepeinek falansztere némi 21. századi sci-fi hangulattal kiegészítve. Még a minaret tetején lévő félhold és csillag is mintha az egykori sarlót és kalapácsot idézné...

A hívők azonban ugyanúgy használják az épületet, ahogy öt kontinensen mindenütt, mutatva, hogy nem feltétlenül a keleti kultúrához tartozik ez a vallás. Egy posztkommunista kelet-európai országban is tud a közösség saját hagyományai szerint tervezni mecsetet - akár henger alakút is. Ahol az sima szőnyegen egyszerű vonalak jelölik a mekkai irányt és a minbár nem más mint egy alacsony pulpitus szögletes fémkorláttal. A sima fehér falakat pedig csak kör alakú perforációk struktúrája bontja meg és egy óra, ami római számokkal mutatja az időt.

Nem feltétlenül az az ország él leginkább az iszlám szerint, aminek sok muszlim polgára van, sőt....

2018-ban Új-Zéland végzett az első helyen, legalábbis abban a felmérésben, amit hosszú évek óta Hossein Askari és csapata vezet az Egyesület Államok-beli George Washington egyetemen. A politológusokból és közgazdászokból álló kutatócsapat több mint egy évtizede követi és pontozza a világ országainak gazdasági állapotát, jogrendszerét, politikai berendezkedését és nemzetközi kapcsolatait aszerint, hogy mennyire valósítják meg az iszlám alapelvei. Az értékelést végeredményét pedig - azaz a választ arra a kérdésre, melyik a "legiszlámabb" ország -, minden évben közzéteszik.

Ez az az Islamocity Indices program, amit Hossein Askari  indította útjára 2007-ben. Askari, a George Washington egyetem iráni születésű professzora. Egyetemi karrierje mellett a szaúdi gazdasági minisztérium különleges tanácsadójaként is dolgozott, illetve tagja volt a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának. 1990-91-ben Irán és Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása érdekében mediált. 1992-ben pedig a kuwaiti emír kérte fel, hogy közbenjárjon Irán és az országa között.

Maga az Islamocity Indices célja, hogy az úgynevezett muszlim országok békés reformját segítse hatékony intézmények felállításával. A program mögött álló alapítvány népszerűsítő videókban ismerteti a program célját, és  azt, hogy miért valósítják meg ezeket a célokat könnyebben a nyugati országok. A projektet kiadványok és előadások sorozata kíséri, valamint két megjelent kötet is (Islamocity Indices: the Seed for changes, 2015) és (Reformation and Development in the Muslim World: Islamicity Indices as Benchmark, 2017).

A kutatás lényegében azt számszerűsíti, hogy egyes közösségek hogyan valósítják meg az iszlám értékeit a környezetükben gyakran függetlenül attól, hogy ezek a közösségek muszlim többségűek-e vagy nem. Askari érvelése szerint az iszlám alapvető tanításait már közvetlenül Mohamed próféta halála után eltérítették és kisajátították politikusok és uralkodók a saját céljaikra, akik a hatalomhoz lojális vallástudósokat juttattak tanító poziícióba. A jelen korban pedig ezek az úgynevezett muszlim uralkodók egyben gyakran külföldi hatalmak játékszerévé is válnak. Ezért a muszlimok gyakran eltorzítva ismerik meg a vallást, mechanikusan alkalmazzák a tanításokat és az öt pillért. Gyakran anélkül élik meg az iszlámot, hogy valóban megértenék a tanítások lényegét.

Az Islamocity Indices eredményei szerint olyan országok mint Új-Zéland, Írország vagy a skandináv országok jobban képviselik az iszlám alapvető értékeit mint sok muszlim többségű ország. Általában elmondható, hogy az európai országok jobb helyezést érnek el a skálán, sőt, a legjobb helyezést elérő Egyesült Arab Emírségek is csupán a 45. helyet érte el tavaly. Őket követi Albánia, Malájzia és Qatar a 46-48. helyen.